Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
HVG: Rengeteg az érzelem a filmben, az elszántság keveredik a fájdalommal és néha a bosszúvággyal. Mi jellemzi most leginkább az ukrán társadalmat?
Jevgenyij Afinyejevszkij: A frontokon az ukrán hadsereg sikereket ér el, az ország polgárai pedig készek a végsőkig kitartani, és a növekvő nehézségek ellenére is hisznek abban, hogy végül megnyerik a háborút. Közben úgy tűnik, egyre több ország hajlandó támogatni az orosz agresszió áldozatává vált országot. Ez részben azért is van így, mert megértik, hogy már dúl a harmadik világháború. Biztos vagyok abban, hogy végül Ukrajna és szövetségesei diadalmaskodnak, de a győzelmet csak hatalmas emberi szenvedés árán lehet elérni. Nagyon fontos azonban, hogy gyorsan cselekedjünk: minél hamarabb fog össze a világ, annál előbb sikerül megnyerni a háborút.
HVG: Mennyiben segíthet ez a film Ukrajnának?
J. A.: Bízom abban, hogy hozzájárulhat az összefogás megteremtéséhez. Egy dokumentumfilm rendezője számára az az igazi siker, ha segíthet elérni az embereknek a céljaikat. Ha a film segít tájékoztatni az embereket, és megérteti velük, melyek azok a hibák, amelyeket újra és újra elkövetünk, én leszek a legboldogabb filmes.
