Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az egyik legtapasztaltabb német diplomata úgy látja, hogy Kína ugyan nem semleges, mégis játszhat szerepet a rendezésben. Wolfgang Ischinger, aki volt külügyi államtitkár, majd amerikai és londoni nagykövet, legutóbb pedig 14 éven át irányította a müncheni biztonsági fórumot, arról beszélt a Frankfurter Rundschaunak, hogy a pekingi javaslatban vannak olyan pontok, amelyek összhangban állnak az európai elvekkel. És kellő ügyességgel el lehetne érni, hogy a kínai vezetés nyilvánosan kötelezze el magát ezen elvek mellett.
Sőt, az indítványból csak azt kell kategorikusan elutasítani, hogy a szankciókat a Biztonsági Tanácsnak jóvá kell hagynia, hiszen ott Moszkvának vétójoga van. De a többivel lehet mit kezdeni, így hát érdemes volna leülni tárgyalni a kínai féllel. Az azonban nem jó, hogy Amerika szinte egyetlen jó szót nem szól Pekingről. Azt látni, hogy nem tekinti stratégiai érdeknek az együttműködést. Ráadásul ha a kormányzat netán bármilyen formában közeledne a kínaiakhoz, azt a hazai ellenzék azonnal a gyengeség jelének kiáltja ki. Ez kolonc Joe Biden nyakán.
