A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
“Ne legyen az oktatás büntetésben. Vegyél részt a tüntetésben!” - ezt a feliratot fújtuk Pokorni Zoli akkori barátommal és másokkal 35 éve egy lepedőre, amikor jobb iskoláért, oktatási autonómiáért szerveztünk megmozdulást a frissen megalakított PDSZ nevében. Korabeli követeléseink tragikus módon ismét aktuálisak.
A minap budapesti gyerekek egy csoportja jobb oktatásért, tanáraikért tüntetett, utóbbi pedig igazán kedves és tiszteletreméltó. Felkeveredtek a budai Várba is, ahol az államgépezet fura urának székhelye előtt kordonokkal és rendőrsorfallal találták szembe magukat.
A történtek ismertek: a gyerekeket lefújták könnygázzal, volt akit megütöttek, bántalmaztak a rendőrök.
Olyasmi történt Orbán alatt, ami a jobbos média szerint a Gyurcsány-kormány névjegye volt:
fegyvertelen tüntetőkre támadtak aránytalan túlerővel és kényszerírtő eszközökkel, most ráadásul zömében gyerekekre.
(A Gyurcsány-kormánynak magam is tagja voltam, határtalanul rosszul voltam a korabeli rendőri agressziótól, s egyáltalán nem mentve az akkori szörnyűségeket, megjegyzem, hogy akkor több mint kétszáz rendőr szorult egészségügyi ellátásra a tévészékház ostroma után, majd ezt követően mintegy “revansként” léptek fel a rendőrök a megbocsájthatatlan agresszióval. Most nem volt ilyen előzmény.)
