Nem Joe Biden az egyetlen, aki 80 éves kora fölött is képes kormányozni egy országot
Mégis inkább a diktátorok azok, akik nagyobb eséllyel maradnak hatalmon szépkorukban is. Bemutatjuk a gerontokratákat, a gumibélyegzős pártfőtitkárokat és a svájci hotelből kormányzó afrikai elnököt.
– Honnan választják az amerikai elnököt?
– A tőkésosztályból.
– A magyar elnököt?
– A munkásosztályból.
– És a szovjet elnököt?
– Az intenzív osztályról.
A pesti vicc akkortájt született, amikor 1982 novemberében, 75 évesen elhunyt az előrehaladott érelmeszesedése miatt utolsó éveiben szinte beszédképtelenné váló Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. Ráadásul őt gyors egymásutánban Jurij Andropov, majd Konsztantyin Csernyenko követte. Bár Andropov csak 68 éves volt, ám súlyos veseelégtelensége miatt rövid hivatali idejének jelentős részét kórházban töltötte, a hatalomra kerülésekor a 73. életévében járó Csernyenko pedig krónikus tüdő- és szívproblémái miatt szinte ki sem dugta az orrát a klinikákról. Az államapparátus működését mindkettejük esetében csak úgy lehetett fenntartani (legalábbis egyes időszakokban), hogy az aláírásukat gumibélyegzővel biggyesztették a beosztottak a szükséges dokumentumok aljára.
Nem ilyesmitől tartanak ugyan az Egyesült Államokban, mégis sokan felteszik a kérdést, milyen kockázatokat rejt magában, hogy a jövő évi választásokon újra indulni kívánó Joe Biden 80 évesen már most az ország valaha volt legidősebb elnöke, második ciklusát pedig – ha lesz ilyen – 86 évesen fejezné be.
Akinek erről a gerontokrácia kifejezés ugrik be, jó helyen kapiskál, mert az ókori Görögországból származó – akkor kifejezetten pozitív csengésű – fogalom az „öregek uralmát” jelentette, és arra a feltételezésre alapult, hogy a nagyobb tapasztalatú emberek jobb döntéseket képesek hozni. Spártában például csakis 60 év felettiek kerülhettek be a vének tanácsába, az élet-halál kérdéseiben is döntő Gerúsziába.