Még a mélyponton is rúg egyet a magyar építőiparba a kormány

Ez ám az ugrás: a tavalyi 38 milliárd helyett az idén 334 milliárd forintot vár a költségvetés a kiegészítő bányajáradékból. A különadót a kormány 2021 nyarán a homokra, a kavicsra és a cementre, majd idén februárban az agyagtégla- és a kerámiagyártókra is kivetette (HVG, 2023. február 23.). A rendelet azokra a piaci szereplőkre vonatkozik, amelyek árbevétele 2019-ben meghaladta a 3 milliárd forintot – ez pedig csak külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak sikerült. A kabinet nem véletlenül remél kiemelkedő bevételt: a cement és az építőanyagok ára 2020-hoz képest gyakorlatilag megduplázódott, az állam által megszabott árszinten csak veszteség mellett lehet értékesíteni a termékeket.

Az ellenséges szabályozási környezetnek máris megvan az első áldozata. Az osztrák Lasselsberger-csoport tulajdonában lévő Zalakerámia Zrt. a tavalyi két, ideiglenes szünet után idén május 24-én végleg leállította a termelést és elbocsátotta az 1951 óta üzemelő tófeji gyára 207 dolgozójának 90 százalékát. A megtartott emberek feladata a maradék raktárkészlet kiárusítása.