A légkondipiac hasonló fordulóponthoz érkezett, mint 8-10 éve az elektromos autózás

Alighanem az egyik, ha nem a legmelegebb év lesz 2023, a tavaszi hőhullámok után már a nyári hőség tombol az USA déli részén, a Földközi-tenger térségében, Indiában, Kínában, sőt Szibériában is. Légkondicionáló nélkül ma már a bolygó egyes pontjain szinte élni sem lehetne, egyre több ilyen készülékre van szükség. A klímaberendezések piacának alakulása is jól mutatja, hogy a Föld melegszik, és persze a középosztály – főként a kínai és az indiai – növekedésével a fizetőképes kereslet is nő. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint míg 1990-ben 600 millió légkondi működött a Földön, manapság már kétmilliárd, és az előrejelzések szerint az évszázad közepére 5,5 milliárd klímaberendezés teszi elviselhetővé a kánikulákat.

Egy szokatlanul szélsőséges nyár előtt állunk - mit jeleznek előre az adatok?

A megszokottnál sokkal szélsőségesebb lehet az időjárás idén, vagyis nem egyszerűen egy újabb, még melegebb nyár várható.

A jelenleg közel 200 milliárd dolláros, 2030-ra pedig már 370 milliárdosra becsült légkondicionáló-piacon a legnagyobb gyártók – köztük a dél-koreai Samsung és LG, a kínai Gree, a japán Daikin, a német Robert Bosch vagy a svéd Electrolux – milliárdokat költenek a hagyományos klímák hatékonyságának fokozására és új megoldások kifejlesztésére.

Ezekre nagy szükség is van, mivel a hűtés-fűtés – a korszerűbb klímaberendezésekkel fűteni is lehet – az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 15 százalékáért felel. Csak a hűtés már a teljes emisszió 4 százalékát adja, de tanulmányok szerint a légkondicionálás az épületek energiafogyasztásának leggyorsabban növekvő összetevője. Bármennyire is nélkülözhetetlenek a klímaberendezések, a Világgazdasági Fórum becslése szerint a használatukból eredő kibocsátás – amennyiben főként fosszilis energiaforrásokból működnek – fél Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez az évszázad végéig.