Egy szokatlanul szélsőséges nyár előtt állunk – mit jeleznek előre az adatok?

Lehet úgy gondolni, hogy a Föld a lakásunk – ez, mondjuk, nem is nagyon áll távol a valóságtól. Lehet úgy felfogni, hogy az utóbbi években a meleg nyarak közben folyamatosan hűtött a légkondicionáló. És aztán elképzelhető, hogy az idei meleg nyáron hűtés helyett fűteni fog a klímaberendezés.

Félő, hogy ez a példa nagyon is közel kerülhet a valósághoz. A hasonlatot Moninya Roughan ausztrál óceanológusprofesszortól kölcsönöztük. Amire ő utal, az egy természetes éghajlati jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO). Ebben egy vagy néhány évenként meleg (El Niño), hideg (La Niña) vagy semleges fázisok váltakoznak. A fő helyszín az Ecuadortól nyugatra, a Csendes-óceán trópusi területén, mintegy 10 ezer kilométeren át húzódó övezet.

Az El Niño (fiúgyermek) spanyol szó, és a kisded Jézusra utal, mivel ez a jelenség karácsony táján a legerősebb, a latin-amerikai halászok is ekkor figyeltek fel a folyamatra. Nem utolsósorban azért beszélnek Kisfiúról és Kislányról, mert nehéz röviden összefoglalni a szóban forgó, összetett tengeráramlási és légköri folyamatokat.

Az ENSO hatása a Föld különböző részein egészen másképp – hol aszállyal és erdőtüzekkel, hol özönvízszerű záporokkal – jelentkezik. Erre gondol tehát Roughan, amikor azt írja a The Conversation tudományos portálon, hogy az utóbbi három évben a hűtés enyhítette, az idén viszont várhatóan a fűtés súlyosbítja a globális felmelegedés hatását.