Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszországnak vissza kell állítania a cári Orosz Birodalom 1917-es határait, így el kell foglalnia Finnországot, valamint az egykori három szovjet balti köztársaságot, Észtországot, Litvániát és Lettországot – mondta a közelmúltban Jevgenyij Balickij, az Ukrajnához tartozó, részben orosz kézen lévő Zaporrizzsja megye Moszkva által kinevezett kormányzója.
Nem sokkal korábban hasonlóan nyilatkozott Dmitrij Medvegyev egykori orosz miniszterelnök, illetve államfő is – a politikus most az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. Ő arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz „különleges katonai művelet” megindítása óta minden NATO-tag Oroszországgal van elfoglalva. „Néhány tagállam, köztük a gyáva és a fantomfájdalmaktól szenvedő, ideiglenesen megszállt Lengyelország és balti tartományaink össze is csinálták magukat” – magyarázta az orosz lépték szerint egykor liberálisnak tartott, mára viszont igazi „héjává” vált politikus.
Nem csak verbális fenyegetés
Szinte végtelen a baltiakat érő verbális fenyegetések sora – akadtak orosz parlamenti képviselők, akik Litvánia államiságának orosz elismerését akarták visszavonni – s a szavakat néha tettek is kísérik. Rendszeresek a légtérsértések – nem véletlen, hogy a NATO harci gépei, köztük egyes váltásokban magyar Gripenek oltalmazzák a baltiakat – és többször is előfordult, hogy orosz hackerek támadást intéztek a balti államok biztonságkritikus szerverei ellen.
