Te irányíts, ne a körülményeid! - 2. rész: Az Elszámoltathatóság Tükre
Bármi történt is velünk a múltban, bármilyen nehéz helyzetben vagyunk, van esélyünk, hogy mi alakítsuk a jövőnket. David Goggins 40 százalékos szabálya szerint a legtöbben képességeinknek alig 40 százalékát használjuk ki még akkor is, amikor úgy érezzük, már mindent beleadtunk. Goggins az Egyesült Államok fegyveres erőinek ikonja, világrekorder állóképességi sportoló, élő legenda. Jövő nélküli, depressziós, túlsúlyos fiatalként a gyerekkora valóságos rémálom volt: szegénység, előítéletek, testi és lelki bántalmazás vette körül. Felnőve azonban rengeteg önfegyelemmel és mentális állóképessége fejlesztésével nagyot fordított a sorsán: Nincs hatalmad felettem című, inspiráló és olvasmányos könyvében megosztja velünk elképesztő történetét, amely nekünk is segíthet túllépnünk a fájdalmakon, leküzdenünk a démonainkat és a félelmet, valamint teljes egészében kiaknáznunk a bennünk rejlő potenciált.
Ha harminc éve dolgozol, és nap mint nap ugyanazt a baromságot csinálod, amit utálsz, csak mert félsz abbahagyni és kockáztatni, akkor pont úgy élsz, mint egy puhapöcs. Ennyi és pont. Mondd meg magadnak az igazat! Hogy épp elég időt vesztegettél már el, és vannak más álmaid is, amelyek megvalósításához bátorságra van szükség, hogy ne egy elcseszett puhapöcsként halj meg.
Állítsd önmagad kihívás elé!
Senki sem szereti, ha szembesítik a színtiszta igazsággal. Egyénként és kultúránkból fakadóan közösségként is kerüljük azt, amit a leginkább hallanunk kellene. Ez egy elfuserált világ, a társadalmunkat komoly problémák terhelik. Még mindig faji és kulturális szempontok vonnak választóvonalat közénk, az emberek mégsem elég tökösek ahhoz, hogy tudomást vegyenek róla! Az igazság az, hogy a raszszizmus és a fanatizmus soha nem veszett ki a világból, ám egyesek túl érzéketlenek ahhoz, hogy hajlandók legyenek ezt elismerni. Brazilban mind a mai napig élnek olyanok, akik szerint a városkájukban nincs rasszizmus. Ezért adózok őszinte tisztelettel Kirk Freemannek. Amikor 2018 tavaszán felhívtam, még mindig pontosan emlékezett arra, hogy min mentem keresztül. Egyike azon keveseknek, akik nem félnek az igazságtól.
De ha egyedüli az ember, és nem ragadt bele a való világ népirtó alkonyzónájába, akkor jobban teszi, ha őszinte magához. Az élete nem a nyíltan rasszisták vagy a rejtett, rendszerszerű fajgyűlölet miatt ment gajra. Nem azért szalasztja el a lehetőségeket, mert rosszul keres, és nem Amerika vagy Donald vadbarom Trump miatt lakoltatják ki, nem azért, mert rabszolgák voltak az ősei, vagy mert egyesek gyűlölik a bevándorlókat vagy a zsidókat, vagy zaklatják a nőket, vagy azt hiszik, hogy a melegek a pokolra jutnak. Ha szerinted ezek a marhaságok akadályoznak meg abban, hogy kitűnj az életben, van egy rossz hírem.
Saját magad jelented az akadályt!