Ki gondolná, hogy a meddőség okát sok esetben a környezetszennyezés, különösen a mikroműanyagok jelenléte okozza? „A tragikus reprodukciós számok mögötti okokat nemcsak Magyarországon, hanem a nyugati világban is elsősorban az életforma változásában, társadalmi, szociális okokban keresik, pedig az egészségügyi okok valószínűleg hasonlóképpen fontosak” – mondja Tűű László endokrinológus. Magyarországon ugyan nincs megbízható mérés a meddőség, a nemzőképtelenség mértékéről, de egy 2016-os felmérés 15 százalékra teszi a teljes lakosság körében, így félmillió 18–45 éves nőt és férfit bizonyosan érint a probléma. Tűű László becslései szerint azonban ma a valós szám egymillió körül lehet.
A meddőségnek – mind a férfiak, mind a nők oldaláról – számtalan oka lehet a szervi gondoktól a genetikáig. Az endokrinológus immár három évtizede segít meddő pároknak úgy, hogy helyreállítja a szervezetük hormonháztartását. Ezzel a lombikprogramnál kedvezőbb árú és kevesebb egészségi kockázattal járó módszerrel a Tűű által vezetett EndoCare Endokrinológiai Központ évente több száz babát segít összehozni a hozzá forduló pároknak. „Abból indulunk ki, hogy az egészséges szervezet sokkal sikeresebb az utódnemzésben” – mondja. Ebbe a vállalkozásba szállt be nemrég Márkus Zsolt egykori topmenedzser, a Jemefy Technologies tulajdonosa, aki eddig elsősorban a Veresi Paradicsom nevű zöldségfarmjáról volt ismert.
De vajon mi lehet az az egészségi ok, ami főként a nyugati és a nyugati módon élő államokat – amilyen például Japán vagy Dél-Korea – sújtja, a fejlődő világot pedig alig? A stressz, a késői gyermekvállalás és más civilizációs betegségek mellett az emberek hormonháztartását, azaz endokrin rendszerét felborító környezetszennyezést vélik a fő bűnösnek sokan, így Tűű Lászlóék is. Ilyen endokrin diszruptorok például a rovarirtók (mint az évtizedek óta betiltott DDT, amely azonban még mindig kimutatható a mezőgazdaságban), a növényvédő készítmények, a tisztító- és a tartósítószerek, különböző kozmetikai segédanyagok, illatanyagok és különösen a mikroműanyagok. Ezeknek egyes molekuláit tévesen hormonként azonosítja a szervezetünk, és ez megzavarja például a pajzsmirigy működését. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek. Ha a szervezet például azt a téves utasítást kapja tőlük, hogy képezz tartalékot, építs zsírszövetet, akkor „válaszul” elhízunk.
Az endokrin környezetszennyezés tehát súlyosan torzíthatja, megbetegítheti a hormonháztartást. Az is ismert, hogy bizonyos vegyi anyagok folyamatosan androgenizálják a nőket és feminizálják a férfiakat, ráadásul a hormonrendszer felborulása pszichés változást is okoz. „Azt látjuk, hogy az elmúlt 50 évben a hímivarsejtszám a tizedére esett vissza, ez is hozzájárul a reprodukciós adatok romlásához. A WHO válasza a problémára egyszerű volt: módosították a határértékeket. Ez azonban nyilván nem megoldás” – mondja Tűű László. Hogy miért nem szűrjük ki az endokrin diszruptorokat? Mert túl sok ilyen van, nem lehet több száz rizikófaktorra figyelni és kizárni az életünkből, nem is beszélve arról, hogy havonta fedeznek fel újabbakat. Ezért a szakember szerint érdemes volna a két tucat legkárosabb vegyületet és a mikroműanyagokat célba venni, mert ez utóbbiak szállítják a hormonrendszerünket megzavaró diszruptorokat.
A meddőségi kezeléseknél sokan hajlamosak csak a lombikprogramot látni, amit nemrégiben államosított is a kormány, azt remélve, hogy ezáltal hatékonyabb lesz. Ugyanakkor az ezzel járó hormonkezelés nagyon megterheli az anya szervezetét, hiszen meggyorsítja és megsokszorozza a peteérést, ráadásul a lombikbabák reprodukciós számai is elmaradnak az átlagtól. Tűű László módszere sokkal humánusabb. Van, amikor egy kis koleszterinszint-emelkedés vagy más banálisnak tűnő dolog nyomán indulnak el, és így derül ki az e mögött álló hormonális betegség. Gyógyszeresen, életmódváltással és a legkárosabb endokrin diszruptorok kerülésével igyekeznek visszaállítani a normális hormonszintet. „Azt könnyebb betartani, hogy ne igyunk műanyag palackból, amiből hő és az UV-sugárzás következtében mikroműanyag oldódik ki. Vagy hanyagoljuk az élesztővel, adalékanyagokkal dúsított pékárukat, ráadásul ezek elhagyása más betegségek megelőzésében is fontos lehet” – mondja az orvos.
A paradicsomtermesztés mellett Márkus korábban a tisztítószeriparba is beszállt, és ott is elsőrendűnek tekintette, hogy minimalizálja a környezeti terhelést. Az EndoCare klinika havi több mint ezer páciensének kórtörténetéből a mesterséges intelligencia segítségével új összefüggéseket lehet kinyerni, „ehhez adjuk mi a technológiai, informatikai hátteret és kutatási finanszírozást” – mondja a vállalkozó. „A cél, hogy kidolgozzunk egy olyan standardot, ami meggyorsítja és ezzel olcsóbbá teszi a diagnózist, így nem lesz szükség minden lépéshez endokrin orvosi konzultációra – mondja Márkus Zsolt. – Ha képesek lennénk meggyógyítani az endokrin problémák miatt reprodukcióképtelen párokat, az Magyarországon 25 év távlatában akár négyszázezerrel több babát is eredményezne. Ez Európában a legjobbak közé emelne minket.”
A hosszú távú cél azonban ennél is több, hiszen a hormonháztartás felborulása nem csupán a meddőségért felel. Mintegy egymillió embernek van Magyarországon pajzsmirigy-alul- vagy -túlműködése, a tesztoszteroncsökkenés vagy a nőknél a menopauza után az ösztrogéntermelés lassulása pedig számos betegséghez vezet. A szakemberek ezért egy olyan teszt kidolgozásán is gondolkodnak, amivel ezeket a betegségeket, például a diabéteszt, már korai fázisban, a hormonháztartás felborulása idején el lehet kapni.
HAMVAY PÉTER
<_DHVG_ID>20240205magyar3
