Mit tudnak a gazdagok, hogy még válságok idején is egyre csak gazdagodnak?

Tíz éven belül meglehet az első olyan ember, akinek a vagyona meghaladja az 1000 milliárd dollárt, a legszegényebbek viszont még szegényebbé válhatnak. Ez volt a leglátványosabb megállapítása az Oxfam idei előrejelzésének – a szervezet hagyományosan a davosi csúcshoz időzítve teszi közzé a jelentését a világ vagyoni szakadékairól.

Az, hogy vagyoni különbségek léteznek, egy dolog – de törvényszerű-e az, hogy a leggazdagabbak csak még gazdagabbak lesznek? Egyáltalán, volt-e időszak, amikor nem ez történt, és van-e valami tudományos magyarázat erre a jelenségre?

Sőt, érdemes azzal a kérdéssel indítani: vajon tényleg nő az egyenlőtlenség és egyre gazdagabbak a gazdagok? Történelmi távlatokban nézve az elmúlt nagyjából kétszáz évről vannak olyan számok, amelyek már megbízhatóak ahhoz, hogy összehasonlításra használjuk őket, és valóban, ez alapján a leggazdagabbak vagyona valóban csak nőtt. (De még a fantázia sem képes tartani a lépést a valósággal: ahogy arról már volt szó, Monte Cristo grófja ma épphogy beférne a tíz leggazdagabb magyar közé, pedig Dumas úgy írta össze az ő vagyonát, hogy a legnagyobb gazdagságot képzelte el, amit csak az 1830-40-es években ki lehetett gondolni.)