Monte Cristo grófja nem férne be a nyolc leggazdagabb magyar közé
8 perc
2020.12.02. 13:00
Mesés vagyonokról és borzasztó szegénységről egyaránt olvashatnak azok, akiket a történelem érdekel, és azok, akik az irodalomban próbálnak visszanézni a régi korokra – a közös pont az: valójában fogalmunk sincs, hogy pontosan mennyi pénzről van szó. Még azt is ki lehet számolni, hogy Augustus császár halálakor a Római Birodalom GDP-je 380 sestertius/fő volt, de összehasonlítási alap nélkül semmire nem megyünk ezzel a számmal. Ez elvezet a gazdaságtörténelemmel foglalkozó közgazdászok egyik kedvenc témájához: hogyan lehet kiszámolni régi idők pénzének értékét?
A régi pénzösszegek mostani értékének kiszámításakor maradjunk elsőként a magyar példáknál! Ezekből is látszik ugyanis, hogy matematikailag megbízható eredményt nem nehéz kihozni néhány évtizedre vagy akár egy évszázadra visszanézve, de azt is, hogy mik az ilyen számolgatások kockázatai.
1985 például nem volt túl régen, az akkori pályakezdők még mindig dolgoznak, mégis nehéz mit kezdeni azzal, hogy az akkori átlagkereset 5961 forint volt. Ilyenkor lehet például az inflációval számolni: a Központi Statisztikai Hivatal 1960 óta évről évre közzéteszi a fogyasztóiár-index változását, így könnyedén kiszámolható, hogy az 1985-ös 5961 forint inflációval korrigálva 2019-ben 156 ezer forintnak felel meg.
A KSH adatai alapján 1960-ig tudunk visszanézni. Marton Ádám egy 2012-es Statisztikai Szemlében megjelent cikkében tovább számolt egészen 1946-ig, a forint bevezetéséig, sőt, annál is régebbre, az 1946-os pengő-forint váltás előzményéiig. Hasonló számítást mutatott be a HVG-ben Danyi Pál is a forintbevezetés 70 éves évfordulóján, ebben arról írt: a forint első 70 évében a bérek 6-700-szorosukra nőttek, az árak átlagosan 200-250-szeresre.
Hetvenéves a forint - de mi drágult a leginkább 1946 óta?
Mit ért és mit ér ma a forint? - adódik a kérdés 70 évvel az új fizetőeszköz bevezetése után. A szerző kutatásaiból kitűnik, hogy az arany és a mozijegy, az élelmiszerek közül pedig a fehér kenyér drágult azóta a leginkább.
A probléma ott van, hogy miként számoljunk, ha a pénzváltás előtti időkre néznénk vissza. Az elfogadható alapnak, hogy 1946 augusztusától 1 forint értéke hivatalosan 200 millió adópengőének felelt meg, ahogy az is megfelelő kiindulópontja a számításoknak, hogy 1 akkori forint 0,0757575 gramm színaranynak felelt meg. Ebből tudta a HVG is levezetni azt, hogy József Attila ma is nyomorogna, ha az 1937-ben megverselt 200 pengőnek megfelelő forintból kellene élnie. De ugyanígy vissza tudunk menni még egy pénzváltással: egy osztrák–magyar korona az 1892-es bevezetésekor az aranyhoz viszonyítva nagyjából annyit ért, mint 1,158 pengő 1927-ben vagy kicsit több, mint 4 forint 1946-ban – azaz az árak növekedésével számolva 800-1000 forintot ma.
Mennyit is ért az az ominózus havi 200 pengő, amellyel viccelni lehetett?
József Attilának 200-ra sose telt, Máraiék havi 800-ból éltek, Molnár Ferenc évi 26 ezres, Huszka Jenő 43 ezres, Herczeg Ferenc 76 ezres jövedelemből élt.