A Molnár Vera századik születésnapja alkalmából rendezett Szemmel beszélni, azaz Parler á l’œil című kiállítás hivatalos megnyitójára március 5-én került sor, de már február végétől látogatható volt. Bár a művész sajnos nem érhette meg ezt a neki is sokat jelentő eseményt, mégsem posztumusz kiállítást láthatunk. Molnár Vera szorosan együttműködött a kurátorral, Chistian Briend-nal. Azon túlmenően, hogy együtt válogatták ki a bemutatásra szánt műveket, ő találta ki a kiállítás címét, és javaslataival segítette Christian Briend munkáját, ráadásul Molnár Vera a helyhez új művet, egy monumentális méretű installációt is tervezett. Az M betű különböző irányú, méretű, vastagságú karaktereiből alkotott sorokból álló Ma vie en M (2023) a kiállítás bejáratának két oldalát foglalja el.
A bemutatott alkotások zöme a Centre Pompidou gyűjteményéből származik, mindössze néhány olyan darab érkezett más közgyűjteményből és magángyűjteményből, amely teljessé teszi az időrendi sorrendet követő és valamennyi korszakból ízelítőt nyújtó kiállítást.
A nyitókép Molnár Vera Fák és dombok (Arbres et collines géométriques) című ceruzarajza 1946-ból. A még Budapesten készült alkotás a francia közönséget valószínűleg kevésbé lepi meg, mint a magyart. Ha belegondolunk, hogy Magyarországon ebben az időben milyen képek készültek, szinte hihetetlennek tűnik, hogy azt egy huszonkét éves budapesti főiskolás készítette.