Elfajulóban Irán és Izrael szembenállása: a legoptimistább elemzők sem zárják ki a nyílt háborút

Hetekkel, napokkal azelőtt, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, a média azt a kérdést feszegette, mennyire reális egy háború kirobbanása. Az elemzések közvetlenül az invázió kezdete előtt is általában arra a következtetésre jutottak, hogy egy nyílt háború Oroszország és Ukrajna között kifejezetten irracionális kimenetele lenne a két ország között akkor már évek óta zajló konfliktusnak. Leginkább azért – szólt az érvelés –, mert egy nyílt háborúval mindkét fél rosszul járna.

Aztán mégiscsak kitört a háború, még ha a feltevés, miszerint mindkét fél valóban rosszul jár vele, igaznak bizonyult.  

Most hasonló a helyzet a Közel-Keleten. Ezúttal Irán és – a közben a Gázai övezetben a Hamásszal leszámolni akaró – Izrael feszül egymásnak. Egyik fél sem járna jól egy nyílt háborúval. Bár 2022 februárjában több jel utalt az orosz invázióra, mint most egy izraeli–iráni háború kirobbanására, a legrosszabb forgatókönyvet még a legoptimistább elemzők sem zárják ki, noha a legvalószínűbb szcenárió nem a totális háború. 

Az Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktus évekre nyúlik vissza, Izrael és Irán szembenállása sokkal régebbre. Irán utolsó sahja, Mohammad Reza Pahlavi 1979-es megbuktatása, az iszlám forradalom győzelme után Irán vezetői Izrael-ellenes politikát hirdettek. Ruholláh Homeini (korábbi átírás szerint Khomeini) ajatollah, a forradalom vezetője ekkor szállt szembe a szerinte „arrogáns” világhatalmakkal. Ezek a világhatalmak ugyanis szerinte másokat – köztük a palesztinokat is – elnyomnak csak azért, hogy a saját érdekeiket érvényesítsék. 

Ettől a ponttól kezdve az iráni vezetés Izraelt „kis sátánként” kezdte emlegetni, míg a „nagy sátán” a szemükben az Egyesült Államok lett. Az ellenségeskedés azonban nem csak szavakban öltött testet.