Nem tört ki pánik, a többség nyugodtan várta, amíg elmúlnak a rengések, és – ha szükség volt rájuk – megérkeznek a mentőcsapatok. A múlt szerda reggel Tajvant sújtó földrengés során az épületek legnagyobb része állta a lökéseket, mindössze néhány dőlt meg veszélyesen, és nemigen érkezett hír kártyavárként összeomló házakról. Az eddigi jelentések „mindössze” 13 ember haláláról és kicsivel több mint ezer ember sérüléséről szólnak.
De mit tudnak a tajvaniak, amit a törökök nem? Hiszen a Kínai Köztársaságot most sújtó földrengés is pusztító erejű, a Richter-skála szerint 7,4-es magnitúdójú volt. A Richter-skála logaritmikus, ezért az összehasonlítás csalóka: a tavaly év eleji törökországi és szíriai földmozgások 7,6-os értéke két és félszer erősebb rengéseket jelez. De a különbség mégis tragikus: akkor mintegy 60 ezren haltak meg, 120 ezren sérültek meg, és teljes települések váltak romhalmazzá.
Légi felvétel a pusztítás nyomairól a tavalyi földrengés után a délkelet-törökországi Kahramanmarasban
MTI / AP / DIA / Ahmet Akpolat
Ami a párhuzamokat és különbségeket illeti, szakértők felidézik, hogy 25 éve, 1999-ben Tajvant és Törökországot egyaránt 7,6-os földrengés sújtotta. Utána azonban egész más következett.
Tajpejben – miután felismerték, hogy a 2400 áldozat halálához és a 100 ezer épület összeomlásához a kapzsi és felelőtlen építők, valamint a korrupt, tehetetlen hatóságok cinkos összejátszása vezetett – alapvető változásokat vezettek be.
