Voksvadászat, megszorítások, majd infláció – ez várható a magyar gazdaságban 2024-ben

A pénzügyi tárca újra képes volt meglepetést okozni. Miközben Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója friss prognózisuk bemutatóján bírálta, hogy a költségvetési törvényt évről évre túl korán, a megfelelő információk hiányában fogadja el az Országgyűlés, és ez az egyik oka az egyre gyakoribb súlyos tervezési hibáknak, légvonalban cirka két kilométerrel arrébb Varga Mihály épp akkor jelentette be, hogy a 2025-ös büdzsé tervezetét kivételesen nem a nyári hónapokban, hanem csak novemberben nyújtják be.

Ez váratlan fordulat, hiszen a kormány a pandémia idején és az infláció elszabadulásakor is ragaszkodott a büdzsé nyári szentesítéséhez. Ezt mindig a kiszámíthatósággal indokolta, holott a hiánycélok egyre irreálisabbak voltak, a tényleges bevételek és kiadások szaldója rendre jóval nagyobb hiányt mutatott az előirányzottnál.

A járvány miatt elrendelt leállások évében, 2020-ban indokolt lehetett az elcsúszás – bár a túlköltekezés mértéke vitatható –, de 2021-ben a kanyarban előzés víziójával, 2022-ben a választásokat megelőző osztogatással, majd tavaly a recesszió enyhítésének céljával produkált túlzott hiány így, együtt csúnya és ismétlődő kudarcot jelent. Erre pedig a hitelminősítők is felfigyeltek. Már a Fitch Ratings is soron kívüli figyelmeztetést adott ki, hogy ha tartósan laza marad a büdzsé, leronthatja a magyar állampapírok amúgy sem acélos besorolását.