A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.
Amikor az iráni rakétatámadás után, de még a biztosra vehető izraeli válasz előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter Jeruzsálembe utazott, csakúgy, mint brit kollégája, David Cameron, a nemzetközi közösség túlzás nélkül lélegzet-visszafojtva figyelte, nem eszkalálódik-e az amúgy is feszült helyzet. Sikerül-e Izraelt lebeszélni az esetleg túlzó válaszcsapásról.
A német nyilvánosság előbb csak a szokásos, zászlók előtti, beállított protokollfotó alapján szerzett tudomást külügyminisztere és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tárgyalásáról. Nem sokkal később azonban – izraeli forrásokra hivatkozva – több napilap és hírügynökség is megszellőztette, miszerint
Baerbock és Netanjahu között komolyabb szóváltásra került volna sor.
A német diplomácia vezetője ugyanis – a lehetséges válaszcsapások mérséklésére vonatkozó intelmek mellett – ez alkalommal is szóba hozta a Gázai övezet humanitárius helyzetét. Izraeli, kormányközeli források szerint azt vetette Netanjahu szemére, hogy Izrael felelős az ottani emberek éhezéséért.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.
A 40. Magyar Nagydíj előtt várjuk olvasóink történeteit a legelsőről.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.
