Vannak már módszerek, hogy be lehessen állítani a Föld hőmérsékletét – de ki dönti el, hány fok legyen?

Vészmegoldásnak szánták arra az esetre, ha mégsem lehetne kordában tartani a Föld túlmelegedő klímáját, aztán egy hónapja csendben lehúzták a rolót. A Harvard Egyetemen futó projekt, a Harvard Scopex azt vizsgálta volna, mi történik, ha a sztratoszférában (a légkör 20 kilométernél magasabb régiójában) szórnak szét különféle molekulákat, például kalcium-karbonátot. Hogyan terjednek, milyen reakciókon mennek keresztül, és közben hogyan változtatják a méretüket a részecskék? Más kutatók és a kísérletek által érintett területen élők tiltakozása miatt végül lemondtak a tervről.

Pedig nagyon fontosak lettek volna a Harvard Scopex révén megszerezhető információk, mivel az utóbbi évek egyik igen gyakran emlegetett módszere az „elszabadult felmelegedés” megfékezésére, hogy a sztratoszférában nagy mennyiségű kén-dioxidot pumpálnának a légkörbe. A földi körülmények között színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz molekulái – az ott található vízrészecskékkel reakcióba lépve – kénsavvá alakulnak, és az így létrejövő lebegő aeroszol apró cseppecskéi megannyi mikroszkopikus tükörként verik vissza a napsugárzás egy részét.

E módszer lehetőségét már fél évszázaddal ezelőtt pedzegette Mihail Budiko szovjet klímatudós, a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése óta pedig a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy működik. Az akkor a sztratoszférába lövellt húszmillió tonna kén-dioxid a következő év során nagyjából fél fokkal hűtötte le a bolygó átlaghőmérsékletét. Indirekt módon az is mutatja a kén hatékonyságát, hogy amióta az utóbbi években életbe lépett intézkedésekkel globálisan visszafogták az ipar és a hajózás kénkibocsátását, a csökkenő fényvisszaverő hatás híján felgyorsulni látszik a Föld melegedése (igaz, a pontos összefüggés még nem tisztázott).

Mi sem lenne egyszerűbb, mint utánozni a vulkánkitörést, és egy csapásra megoldódna az éghajlatváltozás problémája – gondolhatnánk. Arról nem is beszélve, hogy számítások szerint évente a Pinatubo által kibocsátott mennyiség negyede elég lenne ahhoz, hogy lassuljon a felmelegedés, esetleg kissé hűljön a bolygó – derül ki a Scientific American összefoglalójából. De kicsit nagyobb befektetéssel, évi 18–20 milliárd dollárnyi permetezéssel tartósan egy Celsius-fokos lehűlést is el lehetne érni, ez pedig aprópénz ahhoz képest, amennyibe a szén-dioxiddal való – reménytelennek tűnő – küzdelem kerül.