Az én hetem Lackfi Jánossal: Édes istenem, ez meg elissza

7 perc

2024.06.02. 17:00

Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: köszmédia, zászlólebontás, szigetkör, szorzalék, harmincnégy.

Kulcsszavak
Köszmédia — 18 év után először tartottak vitát a köztévében választási résztvevőkkel, de érdemi vita nem alakulhatott ki.
 
Zászlólebontás — Összekülönböztek Magyar Péter hívei és a DK-sok a csütörtöki tévévita alkalmából. Magyar a rendőrséggel fenyegette meg a DK szimpatizánsait arra az esetre, ha a Várkert Bazárhoz meghirdetett rendezvényén nem rakják le a pártzászlókat vagy nem hagyják el a tüntetést.
 
Szigetkör — Békemenet tartottak a Margit-szigeten, Orbán Viktor is felszólalt. Az előző nap viszont az időjárás okozta károk miatt elmaradt Magyar Péterék szigeti bulija.
 
Szorzalék — Tízmilliárdos osztalékokat is fizetnek a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalomban, a Mészáros és Mészáros Kft. például 30 milliárdot, ami kétszerese a tavalyinak
 
Harmincnégy — Ennyi vádpontban találták bűnösnek az esküdtek Donald Trumpot. A bíróság a büntetést pár hét múlva szabja ki, fellebbezés jöhet, az igazi ítéletet azonban a novemberi elnökválasztáson mondják ki az amerikaiak.

           Zita anyukája könyörgött az apukája munkahelyén, még Zitát is bevitte, nézzék meg ezt a szegény gyereket a lyukas cipőjében, hát gyerekkor ez, hát maga nem adna meg mindent a gyerekének, ez meg elissza.

            A főnök aztán letiltotta apukája fizetését, dühös könnyek az apuka szemében, szégyen volt ez, nem is akármilyen, hát haverom, nálatok az asszony hordja a nadrágot, úgy látom, ne haragudj, nem tudok kölcsön adni, de gyere, igyunk meg valamit.

            Zajlott közben az élet persze, a közmédiában közéleti vita, közelednek a választások, megoszlanak a vélemények, ki volt a legjobb, mindenki csak olvassa a magáét, nem lehet így értelmesen vitatkozni, legalább ölre mennének, kikaparnák egymás szemét, hát kire bízzuk ezt az országot, kire bízzuk az életünket, édes Istenem, Zita anyukája sóhajtva kapcsolta ki a tévét.

          Fizetésnapon Zita mindig kapott fagyit, vagy ha hideg volt, süteményt, nehogy a torka. Így ünnepelték meg, hogy kifosztották az apját, ami azért nem igaz, apja minden reggel kapott pénzt inni, de nem túl sokat, így is eladósodott mindenkinek, kunyerált minden reggel, remegő kézzel, sírva sorolta a tartozásait.

            Anyám azt mondta, majd ha idejönnek a haverjaid, én megadom nekik, azzal a feltétellel, hogy többé soha semennyit nem adnak neked kölcsön, felveszem mobilon videóra, meg aláíratok velük egy papírt, de nem jöttek.