Izrael és a Hamász nem rohan elfogadni Biden új béketervét
Fontos részleteket kikerülő béketervet jelentett be Joe Biden amerikai elnök a gázai háború lezárására. A tartós tűzszünetet akadályozzák a feloldhatatlannak tűnő ellentétek és a politikai érdekek.
Az eddigi legkomolyabb békekezdeményezéssel állt elő a múlt pénteken Joe Biden amerikai elnök a nyolc hónapja tartó gázai háború befejezésére. Ezt különös módon tette, úgymond a legutóbbi izraeli javaslatként ismertette a háromszakaszos útitervet, de az izraeli sajtó szerint ez nem egészen fedi a valóságot. Amerikai tisztviselők pedig azt hangoztatták, hogy az elképzelés közel áll a Hamász által nemrég elfogadott formulához. Vagyis
az elnök igyekezte úgy becsomagolni a javaslatát, hogy egyik fél se utasítsa el élből.
Nem kizárt az áttörés, de pont azok a részletek hiányoznak a tervből, amelyek megoldatlansága az utóbbi hónapokban folyt tárgyalásokat rendre zátonyra futtatták.
Az amerikai elnök mielőbbi tárgyalást sürgetett a felek között a három szakaszt vázoló javaslatról.
A hat hétig tartó első szakaszban életbe léptetendő tűzszünet idején az izraeli katonai egységek kivonulnának a Gázai övezet nagyobb lakóövezeteiből, a Hamász pedig túszokat – nőket, időseket, betegeket – engedne el több száz palesztin fogolyért cserébe. Ebben a másfél hónapban a palesztin civilek visszatérhetnének az otthonaikba – vagy legalábbis abba, ami maradt belőlük. Közben napi legalább 600 kamion humanitárius segély érkezne, ami szakértők szerint már elég az éhínség elhárítására. Több százezer ideiglenes menedék – sátor, lakóegység – szállítása is megkezdődne.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
