Elárasztják a magyar bírói panaszok az Európai Bizottságot a megalázóan alacsony fizetések miatt – tudta meg a hvg.hu. 

A sort néhány hete a Budapest Környéki Törvényszék bírója, Oláh Gaszton nyitotta, aki a 24.hu szerint azért fordult Brüsszelhez, mert „a bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe”.

A névvel nyilatkozó bíró már akkor arra biztatta kollégáit, köztük az igazságügyi alkalmazottakat is, hogy kövessék példáját, mert – ahogy fogalmazott – minél többen vannak, annál jelentősebb lesz a fellépésük. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált, az Európai Bizottság az erre szolgáló oldalán szerdán azt közölte, hogy „nagyszámú” panasz érkezett be hozzájuk, „a magyarországi bírói és bírósági alkalmazotti illetmények szintjével és az ilyen illetmények automatikus indexálásának hiányával kapcsolatban”. 

Azt, hogy pontosan hány bejelentést kaptak, sem most, sem korábban nem közölték a hvg.hu erre vonatkozó kérdésére, de

azt a Bizottság is elismerte, hogy azok száma „igen jelentős”.

Az Európai Bizottság szóvivője korábban lapunknak úgy fogalmazott, hogy „nagyon alaposan értékelik” a hozzájuk beérkező hivatalos panaszokat, a bírók javadalmazása pedig az uniós jog szerint a bírói függetlenség alapvető garanciája.

A most közzétett nyilvános átvételi elismervényükben azt írták, azért döntöttek közlemény közzététel mellett, mert az lehetővé teszi a gyors válaszadást és az érintettek tájékoztatását. Ebből arra lehet következtetni, hogy a benyújtott panaszok nagy száma nem teszi lehetővé, hogy mindegyikre egyesével válaszoljon a Bizottság.

„A panaszosok ugyanezen a honlapon kapnak majd tájékoztatást a Bizottság vizsgálatának eredményeiről és a panaszokkal kapcsolatos esetleges további lépéseiről” – írták. 

A beadványcunamira érkező esetleges további lépések egész komolyak is lehetnek. Oláh Gaszton már eredeti beadványában is arra hozott fel érveket, hogy a bérekre vonatkozó jelenlegi törvényi szabályozás összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség elvével. A Bizottságnak most legfeljebb 12 hónapja van megvizsgálni a panaszokat, ha pedig azokat megalapozottnak találja, akkor kötelezettségszegési eljárást indít, mely akár az Európai Bíróságon is landolhat. 

Ez azonban még elég sok időbe telhet, pedig nemcsak a bírók, hanem a bírósági vezetők is nagyon régóta kongatják a vészharangot, hogy súlyos következményei lehetnek, ha a kormány még sokáig halogatja a kérdést. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke az InfoRádióban nemrég arra figyelmeztetett, hogy az illetmények emelése nélkül folytatódni fog a munkaerő-elvándorlás, és már a bíróságok működőképességét komolyan veszélyeztetni fogja. (Hogy pontosan hogyan, arról hamarosan nagyobb cikkben számolunk be.)

Magyarországon egyébként jelenleg bruttó 566 660 forint a bírói illetményalap, amelyet pótlékok egészítenek ki. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon egy járásbírósági bíró átlagos jövedelme alig haladja meg a bruttó egymillió forintot, amihez képest – ahogy arra az OBT elnöke is rámutatott – a horvát bírói jövedelem is másfélszeres. 

Ennél még rosszabb helyzetben vannak az igazságügyi alkalmazottak, akiknek bére szintén a bírói illetményalaphoz kötött. Nem ritka például, hogy

a nélkülözhetetlen munkát végző jegyzők mindössze 230-260 ezer forintot visznek haza havonta, és egymás után mondanak fel, mert nem tudnak megélni. 

A fizetésemelés érdekében az elmúlt hónapokban korábban nem látott egységben szólaltak fel a bírósági vezetők. A helyzetet már az OBT februári ülésén tarthatatlannak nevezte nemcsak Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), hanem Varga Zs. András, a Kúria elnöke is, akiknek máskor nem mindig egyezik a véleménye. A kérdés pedig azóta is minden OBT ülésen előkerül. 

A szervezet egyébként 35 százalékos visszamenőleges illetményemelést kért, ami nagyságrendileg 35 milliárd forintba kerülne, de a kormány azt állítja, hogy erre nincs fedezet, bár az igazságügyi alkalmazottak esetében ígért lépéseket, viszont ezeket azóta sem tartotta be. 

Az igazságszolgáltatásban dolgozók javadalmazásának szintje már az idei, július 24-én kiadott jogállamisági jelentésben is szerepel, mely külön rámutatott, hogy a bírók, az ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi alkalmazottak illetményét legutóbb 2022 januárjában emelték, azóta viszont az infláció meghaladta a 37 százalékot. A Bizottság ezért javasolta a kormánynak a strukturális intézkedések megtételét, figyelemmel az európai standardokra.