A párizsi érmek nyomában

Miben volt más, mint eddig?

A párizsi játékokról a szervezők azt állították, hogy a legfenntarthatóbb volt eddig, a szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékkal volt alacsonyabb a londoni és riói olimpiák átlagánál. A párizsi olimpia 95 százalékban már meglévő vagy ideiglenesen felállított sportlétesítményeket használt ahelyett, hogy teljesen új infrastruktúrát építettek volna.

Az olimpiai megnyitót nem stadionban tartották, hanem a város szívében, a Szajnán, a folyó partjain és a világ által jól ismert nevezetességek szomszédságában. Részben az olimpiai események, a versenyek is kiköltözetek a stadionokból, sportcsarnokokból, így kerülhettek olyan világhírű helyszínekre, mint a Grand Palais, a Versailles-i kastély, hogy a festői Tahitit, vagy a Marseille-i öblöt ne is említsük.

A szervezők gazdasági előrejelzései szerint a 2018–2034 közötti időszakban körülbelül 9 milliárd eurónyi gazdasági lehetőséget nyitnak meg a játékok, közvetlenül 181 ezer munkahelyet teremtve.

Az Egyesült Államok 09-es számú játékosa, A’ja Wilson dobása a Franciaország és az Egyesült Államok közötti aranyérmet jelentő női kosárlabda-mérkőzésen a 2024-es párizsi olimpiai játékokon

AFP / POOL / Bryan Snyder

Eredmények

Az éremtáblázat élmezőnye nem hozott meglepetést: az USA és Kína immár hagyományosan az első két helyért verseng, végül az utolsó döntő – a női kosárlabda finálé eredménye biztosította be az USA első helyét. Oroszország távollétében Nagy-Britannia és Franciaország ugrott a 3. és a 4. helyre. A „hazai pálya” pozitív hatásait Franciaország bőségesen „kihasználta”, összességében 31 éremmel (94 százalékkal) több érmet nyert, mint Tokióban. A három évvel ezelőtti házigazda Japán viszont jelentős, az érmek számában 22 százalékos visszaesést szenvedett el.

Különböző okok miatt, de sokkal jobban szerepelt Dél-Korea, Üzbegisztán és Ausztrália is, mint három éve, még az érmek számában a legnagyobb veszteséget Svájc, Csehország és Kuba könyvelhette el. Ugyanakkor az is tény, hogy a férfi hármasugrás dobogóján három kubai atléta állt, csak éppen spanyol, portugál és olasz színekben.

Alapvetően a legjobban teljesítők között domináltak a népes, gazdag országok, de például a 200 méteres síkfutásban, a 100-on győztes amerikai Noah Lyles-t is megelőzve Letsile Tebogo nyert, ezzel megszerezve Botswana történetének első olimpiai aranyát. A közép- és délkelet-európai régió valamivel gyengébben teljesített, mint 2020-ban – összesen 17 éremmel kevesebbet „szereztünk”, ami kb. 22 százalékos csökkenés Tokióhoz képest, és ami az összesen kiosztott érmek kb. 6 százalékának felel meg.

Ennek ellenére a régió átlagosan ötször jobban teljesített, mint a többi résztvevő, ha a népességet vesszük figyelembe, illetve háromszor jobban, ha a GDP-t nézzük. A régió a szokásos erősségek közé tartozó vízilabda és kajak-kenu mellett különösen jól szerepelt teniszben és sportmászásban is: 29, illetve 25 százalékát nyerve el az érmeknek. A régió országai jellemzően az érmeik nagy részét a játékok második felében nyerték – így a szurkolók türelme és kitartása a régióból végül megtérült.

Az érmek és a társadalmi-gazdasági mutatók közötti kapcsolat

Miközben a sportolók sikerét leginkább a tehetségük és a felkészülésük minősége határozza meg, számos külső tényező befolyásolhatja, hogy egy nemzet mennyire képes „kitermelni” olimpiai érmeseket, vagy éppen helyezetteket. Számos társadalmi-gazdasági tényező is befolyásolhatja a lakosság fizikai aktivitását, az élsportolók, valamint azok arányát, akik olimpiai kvalifikációt érnek el, illetve végül a dobogóra állhatnak. Az ilyen társadalmi-gazdasági tényezők közé tartoznak nyilvánvalóbbak, mint a népesség és a gazdaság mérete (GDP), de olyanok is, amelyek a vagyonhoz vagy a fejlettséghez kapcsolódnak, mint például az egy főre jutó GDP.

A párizsi olimpián 91 ország nyert érmet. A BCG elemzése szerint az éremszerző országok vizsgálata alapján erős, pozitív korreláció figyelhető meg az összes megnyert érem száma és a GDP között. A párizsi olimpia esetében ez a korreláció 86 százalékos volt, míg ennél gyengébb, de szintén pozitív korreláció állt fenn a megnyert érmek száma és a népesség között, 39 százalékos aránnyal.

Érdekes módon szinte semmilyen korreláció nem mutatható ki az érmek száma és a lakosság életkori sajátosságai között (9%), a lakosság általános fittsége (1%, testtömegindexszel mérve) között, de a Párizshoz viszonyított időeltérés (6%) sem volt meghatározó tényező. Az egy főre jutó érmek tekintetében némi mérsékelt pozitív összefüggés volt az egy főre jutó GDP összegével (32%), valamint némi mérsékelt negatív korreláció volt látható az érmek száma és az egy főre jutó GDP arányával (-30%).

Ha figyelembe vesszük a méretet – mind a népességet, mind a GDP-t – a közép- és délkelet-európai országok sportolói jobban teljesítettek a világ többi részénél.

A régióból átlagosan minden 16. sportoló, a magyar indulók közül minden 9. dobogóra állhatott, s volt, aki csak századmásodperccel, vagy centiméterrel maradt le a pódiumról. Természetesen az ő teljesítményük ugyanannyira megsüvegelendő, mint a dobógosoké, ahogy mindenkié, aki az olimpián elérte azt az eredmény, időt, teljesítményt, amit elvárt magától.

Aranyérem Milák Kristóf nyakában

AFP / Sebastien Bozon

A legsikeresebb nemzet közép- és délkelet-európában Magyarország lett – az összes érem 1,8 százalékát szerezve meg, míg Szlovénia és Horvátország szintén erős teljesítményt mutatott az egy főre jutó érmek tekintetében. A régió országai átlagosan 1 érmet szereztek 1,7 millió lakosonként, szemben a többi érmes ország 8,2 millió lakosára jutó 1 érmével. Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában ugyanakkor 0,5-0,7 millió lakosra jutott egy-egy érem.

Sportágak alapján nézve a „szokásos erősségek” adták a legtöbb okot az örömre; a vízilabda, a medencés és különösen a nyíltvizi úszás, a kajak-kenu és az evezés voltak azok a sportágak, amelyek a legtöbb érmet hozták a régió számára. Emellett a régió szuperhatalomnak bizonyult teniszben és a nemrég bevezetett sportmászásban is, az érmek 29, illetve 25 százalékát hazahozva. Az „új” sportágak közül Magyarország számára a teakwondo bizonyult „aranyosnak”, míg a többiben bizony van még helye az előrelépésnek.

A régió társadalmi-gazdasági mutatói alapján, a közép- és délkelet-európai országok ismét felülmúlták a legtöbb nemzetet az éremtáblázaton a 2024-es párizsi olimpián, bár meg kell jegyezni, hogy

a régió teljesítménye az 1996-os atlantai olimpia óta folyamatosan csökken.

A közép- és délkelet-európai országok minden 33 milliárd euró GDP-re jutott egy éremmel felülmúlták a világ többi részét (ott átlagban 97 milliárd euró GDP-re jutott egy érem). Magyarország, Horvátország, és Szerbia voltak a leghatékonyabbak (1 érem/10-14 milliárd euró). Az egy főre jutó GDP-t alapul véve a régió kevésbé hatékony, minden 3 600 euróra jut egy érem (ez máshol 2200 euró). Azonban Magyarország, Románia, Lengyelország, és Szerbia felülmúlták az átlagot, náluk minden 1100 – 2100 euróra jutott egy érem.

Nyitókép: AFP/ Lioc Venance