Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Orbán Balázst nem azért kell csesztetni, amiben igaza van.
A Szovjetunió nagyjából akkora hadsereggel zúdult rá 1956-ban Magyarországra, amekkorával Hitler lerohanta Franciaországot. A fegyveres ellenállásnak semmi értelme nem volt. Nagy Imre november 4-én hajnalban elhangzott rádióüzenetével ellentétben csapataink nem álltak harcban, a kormány sem volt a helyén.
Az ország hadserege egyáltalán nem állt egységesen a forradalom mellett, és az a hadsereg egyébként is jelentéktelen volt a Vörös Hadsereghez képest.
Az Orbán Viktor által is népszerűsített tévképzettel szemben „a Nyugat” egyáltalán nem hagyott minket cserben. Európában a Szovjetunió szárazföldi csapatai fölényben voltak. „A Nyugat” beavatkozása akkor valóban harmadik világháborúhoz vezethetett volna, amely Magyarországot is még sokkal nagyobb tragédiába, még rosszabb helyzetbe sodorta volna.
„A Nyugat” csak a Szabad Európán keresztül vétkezett, amelynek az adásait fegyveres ellenállásra való buzdításként lehetett értelmezni.
Voltak hősök, akik nem számítgattak, hanem harcoltak az igazságért, a szabadságért. Az utókor minden tiszteletét megérdemlik. De a forradalomban ők képviselték a törpe kisebbséget. A fegyvert fogók nagy része akkor ment fogni a fegyvert, amikor a szovjet csapatok első kivonulása után már elültek a harcok. Igen nagy részük letette vagy elrejette azt a fegyvert, amikor a szovjet hadsereg mindent elsöprő erővel visszatért.
Nekik volt igazuk és azoknak, akik az ellenállást értelmetlennek vélték. Az is volt.
Kár volt minden akkor elveszett életért. Nemhogy a forradalmárokéért, de még a szovjet katonákéért is.
