Erőddé építené át Ausztriát az Orbán Viktort példaképének tekintő szabadságpárti Herbert Kickl, de pártja a választási győzelme ellenére csak akkor kerülhet kormányra, ha ő wildersi alkut köt.
Már az európai parlamenti választáson történelmet írt az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), mert a második világháború óta először győzött szélsőjobboldali erő az országban, amely most vasárnap ráduplázott. A júniusi eredményét is felülmúlva a szavazatok csaknem 29 százalékát szerezte meg, s
első alkalommal utasította maga mögé a bécsi parlamenti mandátumokért folyó versenyben a két hagyományos pártot,
az Ausztriát az utóbbi hét évtizedben gyakorlatilag felváltva vezető, a belpolitikát és a vele járó posztokat saját hitbizományának tekintő Szociáldemokrata pártot (SPÖ) és Néppártot (ÖVP).
Herbert Kickl, aki 2021-ben vette át az FPÖ vezetését, a személyes sikerének is számító győzelemmel bebizonyította, hogy a pártot a liberális középből a jobbszélre toló néhai Jörg Haidernek nem csupán az egykori beszédírója és szócsöve volt. Hanem politikai örököse is, aki új magasságba emelte a pártot, miután a 2019-ben két évvel korábban titokban rögzített ibizai alkoholgőzös ígérgetésébe belebukott Heinz-Christian Strache – aki feltételezett orosz üzletasszonynak kínált előnyöket, ha számára előnyösen befolyásolja a sajtót –, illetve csak átmenetinek bizonyult az utód, Norbert Hofer.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
