Kína és India félredobta a határvitát, hogy világhódító terveikre fókuszálhassanak
A határ menti feszültség csökkentése erősítheti a gazdasági kapcsolatokat India és Kína között. De ettől még fennmarad a hosszú távú versengés a világ két legnépesebb országa kapcsolatában.
Újdelhiben hatalmas győzelemként értékelik, hogy India és Kína a múlt héten megállapodott a Himalája nyugati részén lévő, vitatott Ladak térségében a határ menti katonai járőrözésről. Az érvelés szerint ugyanis az egyezséggel visszaállították a 2020. áprilisi összecsapások előtti status quót, amit Peking az utóbbi négy évben oly makacsul ellenzett. Más elemzői értékelésben azonban inkább India „felébredéséről” van szó, és Újdelhiben végre megértették, hogy ha valóban a világ legnagyobb gazdaságát szeretnék felépíteni, akkor együtt kell működni Kínával.
Narendra Modi júliusban Putyinnal tárgyalt, most Zelenszkij fogadja.
A megállapodást heteken át többtucatnyi diplomáciai és katonai találkozó előzte meg, és bár kevés részlet derült ki az alkuról, állítólag visszaállították a korábbi katonai járőrözést az úgynevezett ténylegesen ellenőrizhető vonal (Line of Actual Control) – vagyis a de facto határ – mentén, hogy a két ország határőrei ne keveredhessenek harcokba. Sőt a Reuters hírügynökség forrásai szerint mindkét fél már el is kezdte a visszavonulást azokból a hadállásokból, ahonnan a katonák farkasszemet néztek egymással.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.