„Rácpácegres” már csak a mesékben létezik, de az égig érő fa ma is él – Kihalt falvaink 5.

„Nincs ok panaszra, ez a közösség meg azok az öreg emberek meg azok a gyerekek, akik között én éltem, bennem most is élnek, és annyira van szükség, hogy Alsó-Rácegrespusztát elnevezzem Rácpácegresnek…”

– magyarázta egyszer Lázár Ervin, honnan is ered a név, amit varázslatos meséi színhelyének adott.

Traktornyomok szelik át a tájat, ahol valaha Felső-Rácegres házai álltak, napjainkra csak a mező szélén, bal oldalon látható iskolaépület maradt meg a faluból

Lakos Gábor

A Hétfejű Tündér vagy a Négyszögletű Kerek Erdő írója egész pontosan Alsó-Rácegrespusztán nőtt fel, amelynek helyén ma már csak egy elég barátságtalan, tüskés pagonyt találunk. Bodza, galagonya, vadrózsa él ott, ahol egykor azok az emberek, akikről Lázár Ervin a műveiben olyan szeretettel ír. A bokrok között már csak néhány épület maradványa felfedezhető fel, pedig még az 1980-es években maga az író is visszalátogatott egykori házukhoz egy fotó tanúsága szerint.  

A falon lévő fotón Lázár Ervin nézi az 1980-as években még álló szülőházát

Lakos Gábor

Nem messze azonban ma is büszkén áll meséi „égig érő fája”, a mintegy 300 éves „Nagyszederfa”, ami annyira átszövi Lázár Ervin meséit, novelláit, hogy gyakorlatilag önálló irodalmi hőssé vált. Komáromi Gabriella a Lázár Ervin-monográfiájában például egyenesen azt írja, hogy az író életútjában „minden a Nagyszederfával kezdődött… a történetek hívják elő a Nagyszederfa képét, vagy a Nagyszederfa képe hívja elő a történeteket. (…) Hol profán jelentések kötődnek ehhez a fához, hol mágikusak, misztikusak, spirituálisak.”

Az „égigérő” Nagyszederfa azóta is várja a környékre látogatót

Lakos Gábor

Lázár Ervin A szűkebb haza című esszéjében arra is kitér, hogy azt hallotta valamelyik öregtől, hogy ezt a fát tilos kivágni, mert rajta van a katonai térképeken. „Ez kétségtelen kölcsönzött neki némi tekintélyt azon kívül is, hogy gyerekkoromban hatalmasnak tűnt, a fák királyának” – írta.

Idősebb korában azt is elismeri Lázár – és ezt a most minket kalauzoló helyiek is megerősítik –, hogy azért némileg már megviselt a híres fa, talán nem is olyan magas, mint régebben, de „királyi vastag, dudorokkal, odúkkal ékes göcsörtös” törzse, óriási lombja ma is tekintélyt parancsol.

Az elvadult tájban már csak egy méretes gödör jelzi a ház helyét, itt élt egykor a Lázár család

Lakos Gábor

Nem könnyű egyébként megtalálni: a Pálfa és Sárszentlőrinc közötti útról kell lefordulni egy kis útra, Szerencsére a GPS elvezeti oda az utazót.    

A terület ma Sárszentlőrinchez tartozik, ahol kis emlékház mutatja be Lázár Ervin életét és a környékhez kapcsolódó emlékeit. Ez egyébként rögtön a Petőfi-ház mellett van. Ugyanis – még egy irodalmi érdekesség a környéken – a költő 1831-32-ben itt, Sárszentlőrincen volt „kosztos diák”.