A gyémánt örök, de attól még lehet, hogy egy gép állította elő
Fenekestül forgatta fel a laboratóriumi gyémánt a drágakő piacát. Főként Kínában készül, az igazival megegyező minőségű, de olcsó.
A három év átlagában a lakosság 53 százaléka vett igénybe valamilyen magánegészségügyi szolgáltatást, az arány az utóbbi egy évben 43 százalék volt – derül ki az Inspira Healthcare Research vizsgálatából. A szolgáltatók nincsenek könnyű helyzetben, korlátozottak az áremelési lehetőségeik, miközben a költségeik növekednek. Ez elsősorban a gyenge gazdasági helyzetnek, különösen a fizetések csökkenő vásárlóerejének köszönhető (a KSH adatai szerint 2023-ban a reálkereset 2,9 százalékkal visszaesett a 17,6 százalékos infláció mellett). Amíg egyes rétegek kiszorulnak a magánellátásból, mert nem engedhetik meg maguknak, egyre többen kényszerülnek át a magánszektorba, és egyre többet áldoznak a keresetükből az egészségükre.
Egészség 2024
A HVG Magánegészségügy című kiadványának digitális verzióját az előfizetők itt találják. Ebből a hvg360-on több cikket külön is közlünk, ezeket, valamint sok más, egészségüggyel foglalkozó írásunkat itt olvashatják.
Komoly törésvonal látszik a társadalmon belül a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételében. Ez több dimenzión húzódik végig az anyagi helyzet, az iskolai végzettség, a lakóhely és az életkor szerint. E szolgáltatásokat nagyobb arányban a jó anyagi helyzetben élő, felsőfokú végzettségű, 30–39 évesek és a fővárosi lakosok vették igénybe. Ezt a különböző társadalmi rétegek eltérő anyagi helyzete részben magyarázza, hiszen az szorosan összefügg például az iskolai végzettséggel: 2023-ban az egyetemet végzettek bruttó átlagkeresete – a hivatalos adatok szerint – már meghaladta az egymillió forintot, míg a csak nyolc általánost végzettekké mindössze 350 ezer forint volt.
