Milyen nőnek lenni az eredetileg kizárólag férfiaknak létrehozott Opus Deiben?

„Nem tudom, hogy megvan-e a da Vinci-kódból az Opus Dei elnevezésű szervezet? Ez mai napig létezik. Van két kollégiumuk is Magyarországon. Na, nekem véletlenül sikerült beköltöznöm az egyikbe” – jelent meg pár hónapja egy bejegyzés, egy népszerű közösségi média felületen. A beszámoló egy fiatal lány élményeit írja le, aki bevallása szerint hat hónapig egy „aranykalitkában élt”. Lili (cikkünkben nevét megváltoztattuk) a közösségi média több platformján is névtelenül megosztotta tapasztalatait, arról, hogy milyen volt fiatal nőként az Opus Dei budapesti intézményében élni. „Egy kicsit a célom is volt eltántorítani másokat, és hogy jelezzem másoknak, hogy tudják hova jönnek” -mesélte a HVG-nek.

Lili katolikus családban nőtt fel, de fogalma sem volt róla, hogy a kollégium, ahova felvették az Opus Dei-hez tartozik. „Ez nem hagyományos módon kollégium, inkább úgy fogalmaznék, hogy lakóközösség”. A lány vidékről költözött fel Budapestre, és alig várta, hogy önállósodjon és kibontakozhasson. „Én azért is vártam az egyetemet, hogy eljöjjek otthonról, nagyon szigorúak voltak a szüleim, vártam, hogy szabadabb lehessek, de gyakorlatilag megint belecsöppentem egy gyerekszerepbe, folytatódott ez a kis infantilizált életem. Nagyon be voltunk korlátolva” – meséli az Opus Dei lánykollégiumáról.

Nemek szerint elkülönítve

Budapesten két kollégiumot tart fent az Opus Dei, nemek szerint elkülönítve. A kollégiumokban egyetemista diákok és az Opus Dei numeráriusai lakóközösségben élnek együtt. Az épületekhez tartozik kápolna is, ahol naponta van mise. A diákok jelentkezéssel kerülnek be, a szervezet munkatársai szerint a felvételnél nem szempont, hogy valaki tagja-e a Műnek. A magánkollégiumként működő intézmények ott élők szerint luxuskörülményeket biztosítanak, legalábbis más kollégiumokhoz képest. Az Orbánhegyi fiúkollégiumban vannak egyéni és háromágyas szobák, ezeknek az ára havonta 155 és 185 ezer forint között mozog. Saját fürdőszoba, kert, nappali, tanulószoba, könyvtár és számítógépterem is található a kollégiumban.

A lányok számára fenntartott Fenyvesligeti Kollégium és Kulturális Központ, egy kis, 18 férőhelyes kollégium, ahol az egyágyas szobák havi 132 ezer forintba kerülnek, ezen túl közös étkezés, és közösségi terek is rendelkezésre állnak a fiatal diákok számára. A tanulást segítő környezet mellett, nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi felelősségvállalásra, a közösségi érzés erősítésére, és a katolikus erények gyakorlására. A kollégium lakói jelenleg öt országot képviselnek, hasonlóan világszerte minden olyan intézményhez, amelyben a lelki gondozásáért az Opus Dei felel. Ez azt jelenti, hogy a diákokkal együtt élnek azok a numeráriák, akik cölibátust fogadnak, ám megtartják civil munkájukat, bevételük nagy részét az Opus Dei-nek szentelik. Életmódjukhoz a bent lakó diákoknak is alkalmazkodnia kell.

Pasikról nem lehetett beszélni. Mondták is, hogy itt két férfit fogsz csak látni, az egyik a pap lesz, a másik a vízvezetékszerelő.

Lili szerint„az Orbánhegyen is megvan az, hogy a másik nem az tabu. A takarítónő és szakácson kívül nem hiszem, hogy más nő megfordul ott” – teszi hozzá.

“Féltem, hogy be fognak szervezni”

A kollégiumi élet ugyanis szigorú szabályok alapján működik. A beköltözéssel a közös étkezések kötelezővé válnak, a takarodó este 10 órakor van, amit nagyon szigorúan vesznek. Amikor Lili ott lakott, nem volt porta, és a diákoknak saját kulcsot sem adtak, ezért, ha nem értek haza este 10-ig bezárólag gyakorlatilag kizárták őket az épületből. A porta hiánya abban is megmutatkozott, hogy nem volt, aki a kulturális és közösségi térként is funkcionáló intézményben fogadni tudta volna a vendégeket, ezért a diákoknak kellett beosztani, hogy heti rendszerességgel ki, mikor ül be portásnak.

„A korlátozások miatt úgy éreztem magam, mintha egy aranykalitkában élnék. Engem zavart az, hogy kérdezgették, hogy mit csináltam, hol voltam, miért jöttem haza későn” – folytatja Lili.

Miután beköltözött, emlékszik, hogy volt egy előadás, ami az Opus Dei bemutatásáról szólt. Lili ekkor ismerte meg a szervezetet és tudatosult benne, hogy a kollégiumban élő nők is ide tartoznak.  Elmondása szerint félt, hogy az előadás után neki is be kell lépnie a Mű-be, fellélegzett, amikor ilyenre nem került sor. Mégis azt mondja, ez több volt, mint kollégium.

Az Opus Dei értelmezésem szerint egy hálózat, szervezet, de nehéz megfogalmazni. Én nagyon féltem, hogy be fognak szervezni. Éreztem egy pszichés nyomást. Aki nem volt nagyon vallásos arra ferde szemmel néztek. Nekem nem ez volt az életem középpontjában.

„Habár nem voltam vallásos, azért imádkoztam, hogy innen el tudjak jönni” – meséli Lili, aki azóta nem csak a kollégium környékét, de a villamosvonalat is elkerüli.

Lili tapasztalatait a kollégium vezetése nem cáfolta, de lapunk megkeresésére elmondták, tanulnak a tapasztalatokból és esetleges hiányosságokból, azóta telepítettek egy biztonságos mágneszárrendszert, amely minden lakó számára lehetővé teszi a kollégiumba való önálló bejutást. Hozzátették, hogy „az együttélés kereteiről a felvételi beszélgetés során részletesen tájékoztatjuk a jelentkezőket, akik ennek fényében eldönthetik, hogy szeretnének-e a kollégiumban lakni”.

Másnak nem okozott gondot a közösséghez tartozás. Helena (nevét a cikkben megváltoztattuk) már 14 évesen járt lányoknak szervezett Opus Dei ifjúsági klubokba, és amikor szülei pár évvel később Amerikába költöztek a Fenyvesligeti kollégiumban, azt mondja szülei helyett szülei voltak az ottani nevelők, „úgy éltünk ott, mint egy család” – mesélte a HVG-nek. Majd ő is követte szüleit Amerikába, és az ottani Opus Dei-ben is közösségre talált. „Elmehetnék akár Afrikába is, az ottani Opus Dei közösségben is biztosan otthon érezném magam” – mondja. Bár miután családjával visszaköltöztek Magyarországra, már nem tudott kapcsolódni az osztálytársaihoz, szinte kizárólag Opus Dei-s emberekkel vette körül magát.

Akik Jézussal kötnek házasságot

Ahhoz, hogy valaki „a Mű” tagjává váljon, először is magában kell éreznie az elhívást. „Ez tényleg a szabad akaratra épül” – mesélte lapunknak egy, a Műhöz tartozó fiatal nő. Amennyiben érzi valaki, hogy a Műben van hivatása, akkor ír egy levelet az atyának, amit a regionális vezető eljuttat a prelátushoz Rómába. Ezután hat hónap intenzív képzés következik, az Opus Dei „karizmájának” megismerése: filozófiát, teológiát tanulnak. Ezután jön a beléptetési szakasz, ami plusz egy év képzés, ezalatt sokat egyeztetnek a saját lelki vezetőjükkel és papokkal is. 

Forrásunk eredetileg numeráriának készült, de a nyolcadik hónap után úgy érezte a cölibátus vállalása mégis túl nagy teher. Erre is van lehetőség, a közösség nagy részét családos emberek, úgynevezett szupernumeráriák teszik ki. Másfél év után jön az úgynevezett obláció, amikor hivatalos tagságot kaphatnak, szertartásaként egy latin imát mondanak el, „amit az Istennel talált ki az atya”- meséli forrásunk. Még ezután is folytatódnak az alapozó tárgyak. Minden év március 19-én, Szent József napján, egy szentmise keretében megújítják az ígéretüket a tagok. Öt év után tesznek örök ígéretet a numeráriák, akik kapnak ekkor egy gyűrűt, azt szimbolizálva, hogy Jézussal kötöttek házasságot.  

Arról ma már kevés szó esik a szervezeten belül, hogy 1928-ban a mára szentté avatott Opus Dei alapító, Josemaria Escrivá leszögezte: kizárólag férfiaknak hozta létre a szervezetet. Ez két évvel később megváltozott, női tagok is beléphettek, bár ők nagyrészt, mint “asszisztens numeráriák” a háztartásért feleltek. A tagságnak ez az alacsonyabb rendű fokozata a mai napig létezik, mind a női és férfi központokban ők felelnek a háztartási munkák elvégzéséért. Argentinában 44 nő kezdeményezett büntetőeljárást a dél-amerikai Opus Dei vezetősége ellen, emberkereskedelem és munkaerő-kizsákmányolás bűntette miatt. Tavaly a Financial Times feltáró cikkében egy tucat volt numerária számolt be arról, hogy 18 éves koruk előtt beszervezték őket, nagyrészük sérülékeny háttérből, szegénységből jött. Szolgai körülmények között éltek, a külvilágtól elzárva, vannak akik fizetést sem kaptak. A szervezet visszautasítja a vádakat.

A fenyvesligeti kollégium vezetése lapunknak elárulta, ma már a szervezet 57 százalékát nők teszik ki. Véleményük szerint “Escrivá – a kor társadalmi normáival szöges ellentétben – aktívan támogatta a nők egyetemi és szakmai képzését, és nyíltan kiállt amellett, hogy ők is részt vehessenek a politikai életben. A nők és férfiak egyenjogúságával kapcsolatos meggyőződése akkoriban forradalmi volt”. Annyi biztos, hogy manapság sem tartják távol a politikai befolyással rendelkező nőket a szervezettől.

Rogán üzletvezetője lelkigyakorlaton

A közösségi életen túl, mint korábbi cikkünkben bemutattuk, az Opus Dei kollégiumai ideológiai nevelésre is törekednek. A lánykollégium rendezvényein és női konferenciáin is feltűnnek, az Orbánhegyi kollégiumhoz hasonlóan kormányközeli emberek. Helena véleménye szerint olyan előadókat hívnak a kollégiumokba, akiknek fontos a hit az életükben, és valahogyan össze tudják ezt egyeztetni a mindennapi életükkel.

Egyik nap vacsora után a numeráriák jelezték, hogy jött valaki előadni, emlékszik vissza Lili. A meghívott vendég nem tűnt vallási vezetőnek, „valami rádiós újságíró volt”, az előadás tartalmára nem igazán emlékszik. Naiv megnyilvánulása azt is jól tükrözi, hogy a kollégium által szervezett programok hogyan tudnak már fiatal korban befolyásolni olyanokat, akik nem jártasak a közéletben, így nincs háttérismeretük arról, hogy a meghívott előadók, az Opus Dei szellemiségén túl mit is képviselnek. A rádiós újságíró Siklósi Beatrix volt, a Kossuth rádió csatornaigazgatója, aki egyben a szervezetben aktív Heltai Péter édesanyja is.

Az Opus Dei-nek Magyarországon van egy harmadik intézménye is, egy kismarosi lelkigyakorlatos ház. 2018 márciusában Litus néven új konferenciaközpont nyílt Kismaroson, Budapesttől 55 kilóméterre északra, közvetlenül a Duna partján. Az akkori Emberi Erőforrás Minisztérium 40 millió forinttal támogatta Magyarországon az Opus Deit, hogy létrehozhassa a lelkigyakorlatos házat, bár maga a teljes kivitelezés több, mint 200 millió forintba került. A lelkigyakorlatos ház tulajdonosa, a fiúkollégiumot is fenntartó Duna Egyesület, a ház üzemeltetésére a Litus Nonprofit Kft-t már 2015-ben bejegyezték. Ennek ügyvezetője azóta is Pozsgai Petra, aki korábban Rogán Antal bizalmasának, Kertész Balázsnak volt a felesége. 2017-ig pedig annak az informatikai cégnek, a MobilSign Kft-nek is ügyvezetője volt, amelyet Rogán Antal két üzlettársával Csík Balázzsal és Lengyel Balázzsal hozott létre, ami hét év alatt 1,3 milliárd forintot hozott Rogánnak.

Megkérdeztük az Opus Dei-t arról, hogy nem tartják-e összeférhetetlenségnek azt, hogy lelkigyakorlatos házuk ügyvezetőjét egyidőben üzleti érdekeltség kötötte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalhoz. Válaszukban azt írták, „Pozsgai Petra hosszú évek óta kapcsolatban áll az Opus Deivel. Az ingatlant, amelyen a lelkigyakorlatos ház épült, házaspárok vásárolták meg. Az általuk elindított projektet Pozsgai Petra értékes kezdeményezésnek tartotta, ezért úgy döntött, hogy segít a megvalósításában. Szakmai pályafutása nem játszott szerepet ebben a személyes döntésben.”

Pozsgai ráadásul a fiatal lányoknak tartott női konferenciák programján is szerepel, mint előadó. Szintén vendégelőadó volt egy nőknek szervezett lelkigyakorlaton a volt Hír-TV-s, mára Axiómás műsorvezető Földi-Kovács Andrea, és a parlamenti imacsoport kuratóriumi elnöke, Tóth Katalin Ilona is, aki egyben Bakonyi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadójának titkárságvezetője.

A Mű azonban állítja, hogy a meghívott vendégek „politikai meggyőződése nem játszik semmilyen szerepet a felkérésben”, sőt „sok esetben a kollégium lakóinak saját baráti vagy ismeretségi köréhez tartoznak”.

A női konferencián túl, a Fenyvesligeti kollégium egy másik programsorozatot is kínál 25-35 éveseknek, amit a Családképző Fórum Egyesült (CSAF) szervez. Ez az
International Federation for Family Development (IFFD) Magyarországi szervezete. Az IFFD egy nemzetközi civil szervezet, amelynek elsődleges küldetése a családok támogatása képzésen keresztül. Az Opus Dei nyilvánosan elismeri, hogy partnere a szervezet, amiről így írnak: „Számos intézményt szolgál, köztük családi, munkával kapcsolatos és vallási szervezeteket, és évek óta számos, a Prelatúra hívei és barátai által támogatott kezdeményezés támaszkodik tapasztalataira és tudására a családsegítő tanfolyamok kidolgozásában”.

Novák Katalin is jó kapcsolatot ápolt a szervezet magyar ágával. Még családokért felelős tárca nélküli miniszterként támogatta a CSAF-ot. De támogatóik a mai napig a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, és a Nemzeti Együttműködési Alap. Az IFFD nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, Ignacio Socias, az utóbbi években többször is járt Magyarországon, többek között a Budapesti Demográfiai csúcson tartott előadásokat. Illetve több olyan Novák által támogatott kormányközeli családos szervezettel találkozott, mint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) vagy a Kopp Mária Intézet (KINCS). Sőt még az Európai Parlamentben is szerveztek ifjúsági családkonferenciát Gál Kinga EP-képviselővel, ahol a családalapítás kihívásairól értekeztek, természetesen itt is megjelent Novák Katalin.

Korábbi cikkünk megjelenése után az Opus Dei hivatalos közleményt adott ki, melyben azt állítják „az Opus Dei sem intézményesen, sem tagjai révén nem kapcsolódik semmilyen politikai párthoz vagy ideológiához”. Hozzátették, „tagjaik saját meggyőződésüket követve szerepet vállalhatnak a közéletben, ugyanúgy, mint minden más állampolgár”.

–

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!