Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
A pest-belvárosi Szervita téri Szent Anna-templom előtt gyülekeznek a hívek a fagyban, az Opus Dei vasárnapi miséjére érkeztek. Ehhez a katolikus egyházi szervezethez tartozik a sikkasztással vádolt korábbi lengyel igazságügyminiszter-helyettes, Marcin Romanowski is, aki tavaly kapott menedéket Magyarországon. A politikus eltűnése után a hallgatag Opus Dei kénytelen volt közleményt kiadni, hogy nem náluk húzta meg magát a Lengyelországban körözött férfi. Romanowski ugyanis a szervezet numeráriusa, vagyis azon világi tagok egyike, akik ugyan nem papok, mégis önkéntes cölibátust fogadtak, és a szervezet valamelyik központjában élnek. És ha nem is volt konkrét összefüggés a szervezet és a botrányt kiváltó menekülés között, Romanowski ismerősökre lelhetett Magyarországon.
Budapesten két kollégiumot is fenntart az Opus Dei, templomukat 2006-ban hagyta Erdő Péter esztergomi érsek a szervezet vezetésére. Ez a Belvárosi Szent Anna-templom, amelynek miséjére nagyrészt külföldi vendégek érkeznek. A várakozók közt elvegyülve hallani, hogy spanyolul beszélgetnek. De felbukkannak magyarok is, élükön Heltai Péterrel és Filemon Norberttel, akik fiatal koruk ellenére fontos szereplőivé váltak a Fidesz „keresztény családpolitikája” melletti kampánynak. A misét a bécsi születésű Philip Gudenus tartja, magyar nyelven.
A gyakran „szent maffia” gúnynévvel illetett Opus Dei (latinul: Isten Műve) a katolikus egyház radikális, jobboldali szárnyán elhelyezkedő szervezet, hetven országban 90 ezer taggal, akik között befolyásos politikusok és döntéshozók is vannak. 1928-ban alapította a spanyol származású Josemaría Escrivá de Balaguer, akit 2002-ben II. János Pál szentté avatott. Az alapító célja az volt, hogy a keresztény hívek „a hétköznapi élet megszentelésével” képviseljék hitüket a társadalom minden rétegében. Utódjai ezt úgy fordították le, hogy befolyást kell szerezni a politikában, és a szekuláris hatalomban is érvényesíteni kell a világképüket.
Magyarországon az Opus Dei az 1990-es évek eleje óta végzi „apostoli munkáját”. Hazai intézményeiben több mint ötven szupernumerárius és negyven numerárius él, nagy részük spanyol nyelvterületről érkezett, de más külföldiek is vannak: németek, osztrákok, sőt filippínó és kirgiz is. Budapesten két kollégiumot tartanak fent, az Orbánhegyi Kollégium férfiak, a Fenyvesligeti Kulturális Központ és Kollégium pedig nők lakhelye.
„Az Opus nagyon tudatosan terjeszkedik, és pénze is van” – állítja egy volt MCC-s forrásunk, aki rálátott erre a zárt kis közösségre. Szerinte „mindenhol, mindenben benne vannak egy kicsit”.
