Súlyos árat fizet az orosz agresszió ellen már három éve hősiesen harcoló Ukrajna. Több százezren vesztették életüket vagy szenvedtek súlyos sebesülést, a háború előtti 42 milliós népesség mára – a menekülthullámok és a területveszteségek eredményeként – 28-30 milliósra zuhant. Mindezektől nem függetlenül tavaly Ukrajnában volt a világon a legmagasabb az ezer főre jutó halottak, s legalacsonyabb az élve születettek száma.
Miközben a demográfiai trendek azt vetítik előre, hogy a béke helyreállítása után is még jó ideig csökkenni fog a népesség, becslések szerint 2025 végére 120 milliárd dollár lesz a közvetlen GDP-veszteség, és ezermilliárdra emelkedik az infrastruktúrát és az építményállományt ért károk értéke. Az ország hazai összterméke 2022-ben és 2023-ban jelentősen csökkent, s bár 2024-ben – a mélyen lévő bázisról – húsz százalék körüli növekedést mértek, a gazdaság teljesítménye jóval a 2021-es szint alatt van. Ehhez járul hozzá, hogy az ország területének jelenleg 11 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll, s a megszállt területek számítottak az ukrán nehézipar és bányászat fellegvárának.
A veszteségek dacára az ukrán társadalom egyelőre nem készül feladni a harcot, pedig Donald Trump amerikai elnök – látványosan szakítva a pár nappal ezelőttig követett, akár részben ukránbarátnak is nevezhető politikájával – mostanra teljesen átvette az orosz propagandát, és Kijev feje fölött, az orosz érdekeknek megfelelő békét akar lenyomni Ukrajna és Európa torkán.
Az ukrajnai közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 57 százaléka támogatja Volodimir Zelenszkij államfő politikáját, és kétharmaduk ellenzi, hogy háborús körülmények között parlamenti és elnökválasztást tartsanak. Egy másik felmérés alapján a megkérdezettek több mint négyötöde „azonnali” békét szeretne ugyan, ám ha azt csak az orosz követeléseknek behódolva lehetne megteremteni, a döntő többség az ellenállás folytatása mellett van. Ez a fajta hozzáállás érthető is, hiszen ha Kijev teljesen behódol Moszkvának, akkor valóban nem sok értelme volt a már hároméves áldozatnak.
Ukrajna számára jelenleg az emberhiány okozza a legnagyobb nehézséget. A lőszerellátás javulóban van az európai és az ukrán hadiipar felpörgetésének köszönhetően, ám a frontokon rendre a szükségesnél kevesebb katona védi az adott szakaszt. Ezen próbál segíteni az az új ukrán program, amely a népszerűtlen sorozás helyett anyagi ösztönzéssel igyekszik feltölteni az egységeket. A 18–24 éves korosztálynak – tehát a sorkötelezettségi életkort még el nem érteknek – szóló kezdeményezés magas fizetést, kamatmentes hitelt és NATO-szabványoknak megfelelő kiképzést ígér, és azt is szavatolja, ha letelik az egyéves önkéntes szolgálati idő, akkor az „obsitosok” szabadon kiutazhatnak Ukrajnából, és legalább egy évig nem kapnak behívót a seregbe. Kijevi források szerint a programra sokan jelentkeznek, így enyhülhet a krónikussá vált emberhiány.
Szétlőtt ház Mariupolban
AFP/Stringer
Oroszország is megroppant
Ukrajnát és az ukránokat persze aligha vigasztalja, hogy a „különleges katonai műveletnek” indult, három nap helyett immár három éve tartó agresszió Oroszországot is megroppantja. Felgyorsult az oroszok elvándorlása – az ezredfordulót követő két évtizedben ötmillió ember költözött el Putyin országából, amióta pedig tart a háború, további egymillió –, és többségében fiatalok szavaztak a lábukkal.
