Az általános mozgósítástól sem riad vissza Putyin és a mögötte álló titkosszolgálati klikk, csak a háború folytatódjon
6 perc
2025.02.28. 13:00
2025.02.28. 15:37
Ukrajnát és Oroszországot is tönkreteszi Vlagyimir Putyin inváziója, amely valójában nem három, hanem tizenegy éve kezdődött. Donald Trump megkezdte ugyan a maga egyoldalú békemisszióját, s mindkét harcoló félen látszanak a háborús fáradtság jelei, de belátható időn belül aligha lesz valódi béke.
Súlyos árat fizet az orosz agresszió ellen már három éve hősiesen harcoló Ukrajna. Több százezren vesztették életüket vagy szenvedtek súlyos sebesülést, a háború előtti 42 milliós népesség mára – a menekülthullámok és a területveszteségek eredményeként – 28-30 milliósra zuhant. Mindezektől nem függetlenül tavaly Ukrajnában volt a világon a legmagasabb az ezer főre jutó halottak, s legalacsonyabb az élve születettek száma.
Miközben a demográfiai trendek azt vetítik előre, hogy a béke helyreállítása után is még jó ideig csökkenni fog a népesség, becslések szerint 2025 végére 120 milliárd dollár lesz a közvetlen GDP-veszteség, és ezermilliárdra emelkedik az infrastruktúrát és az építményállományt ért károk értéke. Az ország hazai összterméke 2022-ben és 2023-ban jelentősen csökkent, s bár 2024-ben – a mélyen lévő bázisról – húsz százalék körüli növekedést mértek, a gazdaság teljesítménye jóval a 2021-es szint alatt van. Ehhez járul hozzá, hogy az ország területének jelenleg 11 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll, s a megszállt területek számítottak az ukrán nehézipar és bányászat fellegvárának.
A veszteségek dacára az ukrán társadalom egyelőre nem készül feladni a harcot, pedig Donald Trump amerikai elnök – látványosan szakítva a pár nappal ezelőttig követett, akár részben ukránbarátnak is nevezhető politikájával – mostanra teljesen átvette az orosz propagandát, és Kijev feje fölött, az orosz érdekeknek megfelelő békét akar lenyomni Ukrajna és Európa torkán.
Az ukrajnai közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 57 százaléka támogatja Volodimir Zelenszkij államfő politikáját, és kétharmaduk ellenzi, hogy háborús körülmények között parlamenti és elnökválasztást tartsanak. Egy másik felmérés alapján a megkérdezettek több mint négyötöde „azonnali” békét szeretne ugyan, ám ha azt csak az orosz követeléseknek behódolva lehetne megteremteni, a döntő többség az ellenállás folytatása mellett van. Ez a fajta hozzáállás érthető is, hiszen ha Kijev teljesen behódol Moszkvának, akkor valóban nem sok értelme volt a már hároméves áldozatnak.
Ukrajna számára jelenleg az emberhiány okozza a legnagyobb nehézséget. A lőszerellátás javulóban van az európai és az ukrán hadiipar felpörgetésének köszönhetően, ám a frontokon rendre a szükségesnél kevesebb katona védi az adott szakaszt. Ezen próbál segíteni az az új ukrán program, amely a népszerűtlen sorozás helyett anyagi ösztönzéssel igyekszik feltölteni az egységeket. A 18–24 éves korosztálynak – tehát a sorkötelezettségi életkort még el nem érteknek – szóló kezdeményezés magas fizetést, kamatmentes hitelt és NATO-szabványoknak megfelelő kiképzést ígér, és azt is szavatolja, ha letelik az egyéves önkéntes szolgálati idő, akkor az „obsitosok” szabadon kiutazhatnak Ukrajnából, és legalább egy évig nem kapnak behívót a seregbe. Kijevi források szerint a programra sokan jelentkeznek, így enyhülhet a krónikussá vált emberhiány.
Oroszország is megroppant
Ukrajnát és az ukránokat persze aligha vigasztalja, hogy a „különleges katonai műveletnek” indult, három nap helyett immár három éve tartó agresszió Oroszországot is megroppantja. Felgyorsult az oroszok elvándorlása – az ezredfordulót követő két évtizedben ötmillió ember költözött el Putyin országából, amióta pedig tart a háború, további egymillió –, és többségében fiatalok szavaztak a lábukkal.