Számvetés Matolcsy Györgyről: néhány hibáját sokáig emlegetni fogjuk, ahogy az Orbán elleni harcát is
Matolcsy György 12 év után búcsúzik a jegybanktól. Első ciklusában a kormányzati gazdaságpolitika szekerét tolta, a másodikban a kigyulladt szekeret oltotta kisebb-nagyobb hibákkal, nagy árat fizetve.
Pusztán az infláció alakulása alapján – az árstabilitás fenntartása az MNB elsődleges mandátuma – Matolcsy György megkaphatná az évezred legsikertelenebb jegybankelnökének járó plecsnit.
A közgazdász második ciklusára esik egy 25,7 százalékos inflációs csúcs (2023. január), az éves átlagos infláció pedig két évben (2022 és 2023) az 1990-es évek óta nem látott magasságokban (14,5 százalék és 17,6 százalék) járt. A kumulált (halmozott) infláció a hivatalba lépésétől, 2013-tól 2024-ig bezárólag 68 százalék volt.
És akadnak még említésre méltó adatok.
A Matolcsy vezette monetáris tanács (MT) 2022 őszétől egy évig 18 százalékos irányadó rátát tartott fenn – megint csak az 1990-es évek óta nem látott érték. 2022 őszén az ország árfolyamválság küszöbén állt, ehhez az időszakhoz kapcsolódik a forint árfolyamának eddigi mélypontja: egy euró több mint 420 forintot kóstált.
Az egykori miniszterelnöki jobbkéz úgy adja át az MNB-t utódjának, Varga Mihály volt pénzügyminiszternek, hogy a 2021 óta veszteséges központi bank tőkéje mélyen negatív, 2 ezer milliárd forintot meghaladó értékben (a tavalyi második fél év eredménye még nem ismert).
Jegybankelnöki munkásságának megítélése attól függ, mindez mennyiben tekinthető Matolcsy hibájának, és mennyiben eredményének – azaz olyan intézkedések következményének, amelyekkel külső körülmények hatásait és a kormányzati gazdaságpolitika irányítóinak hibáit kellett helyrehoznia.