Bocs, mégis lesznek náluk fegyverek – miért küldenek 78 magyar TEK-est Bosznia-Hercegovinába?
Ilyen az, amikor Orbán Viktor nem avatkozik be más államok belügyeibe: magyar pénz és terrorelhárítók érkeztek Bosznia-Hercegovinába. Milyen politikai haszonszerzés reménye vezeti a Balkánon kavaró magyar miniszterelnököt, amikor a térség autoriter vezetőivel barátkozik? Vagy szimplán csak az orosz érdekeknek való megfelelés a cél?
Nem véletlenül hozta magával Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök a legmagasabb magyar kitüntetés átvételének alkalmából Milorad Dodikot, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnökét, amikor a minap Budapesten járt. Az itteni tárgyalásokról hivatalosan semmi érdemit nem közöltek, hazatérése után azonban Dodik már arról beszélt, hogy „Orbán miniszterelnökkel megállapodtunk abban, hogy a 300 fős terrorellenes egységük kiképzést és gyakorlatot tartson”. S bár a Terrorelhárítási Központnál (TEK) később már arról beszéltek, egy hosszabb ideje előkészített közös gyakorlatról volt szó, az ellenkezőjére utal, hogy a szervezést olyan rohammunkában kellett elvégezni, hogy a szarajevói magyar nagykövetség is csak a TEK embereinek érkezése napján szólt a bosznia-hercegovinai határrendészetnek és a külügyminisztériumnak, hogy 78 fegyvertelen magyar terrorelhárító munkatárs belép az országba.
Majd másnap pontosítottak: mégis lesznek náluk fegyverek.
Mint azt Elmedin Konakovics bosnyák külügyminiszter elmondta, első körben negyven magyar TEK-es érkezett, akik Szerbia felől, különböző határállomásokon léptek be. Ráadásul a külügyminiszter állítása szerint meg sem várták az ilyenkor szokásos engedélyeket: már akkor Bosznia-Hercegovina területén voltak, amikor a hatóságokat értesítették az érkezésükről.
Az időzítés aligha véletlen. Dodik minden valószínűség szerint azért kilincselt Orbánnál, mert biztosítékot akart magának arra a napra, amikor bíróság elé citálták, és ahogy az várható volt, aznap el is ítélték. Az ok: nem fogadja el, hogy Bosznia-Hercegovinát a daytoni egyezmény, azaz harminc év óta lényegében a szerződést garantáló hatalmak által kinevezett főképviselő irányítja, akinek törvénykezdeményezési és megsemmisítési joga is van. Christian Schmidt jelenlegi főképviselő pedig azért vitte bíróság elé Dodikot, mert nemcsak vitatta a nemzeti parlamenti döntések feletti vétójogát, de olyan jogszabályokat is aláírt, amelyeket a főképviselő kifejezetten ellenzett. A bíróság egy év börtönt szabott ki Dodikra, pont azon a napon, amikor a TEK emberei megjelentek az országban.