Egy Orbán Viktorral kötött megállapodás értelmében 300 magyar terrorelhárító érkezett gyakorlatra a boszniai Szerb Köztársaságba – jelentette be Milorad Dodik, az entitás elnöke.
A Szabad Magyar Szó szerint a magyar speciális rendőri egységek pár nappal a Dodik ellen folyó eljárás ítéletének szerdai kihirdetése előtt érkeztek meg, de arról nincsenek információk, hogy hogyan léphettek be Bosznia-Hercegovinába.
A Vijesti boszniai portál eközben arról számolt be, hogy kedden a boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Bajna Lukában járt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója, aki együttműködési szerződést írta alá az entitás rendőrfőnökével. A megállapodás szerint a terrorizmus elleni harc érdekében megerősítik a boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége és a TEK közötti információcserét és együttműködést.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak. Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amivel vádolják. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései nem jogérvényesek – tette hozzá.
A boszniai ügyészség a múlt héten a maximálisan kiszabható, ötévi börtönbüntetést kérte Dodikra, aki az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy ha bűnösnek találják, nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből, valamint ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Dodik február 17-én Budapesten találkozott Orbán Viktorral, aki ezt követően a közösségi oldalán azt írta: Magyarország stabilitást akar a Balkánon, és Dodik a Szerb Köztársaság stabilitásáért és fejlődésért harcolva ehhez járul hozzá.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
