Hajdu János, a TEK főigazgatója is a boszniai Szerb Köztársaságba utazott, a fővárosban írt alá szerződést a helyi rendőrfőnökkel.
Egy Orbán Viktorral kötött megállapodás értelmében 300 magyar terrorelhárító érkezett gyakorlatra a boszniai Szerb Köztársaságba – jelentette be Milorad Dodik, az entitás elnöke.
A Szabad Magyar Szó szerint a magyar speciális rendőri egységek pár nappal a Dodik ellen folyó eljárás ítéletének szerdai kihirdetése előtt érkeztek meg, de arról nincsenek információk, hogy hogyan léphettek be Bosznia-Hercegovinába.
A Vijesti boszniai portál eközben arról számolt be, hogy kedden a boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Bajna Lukában járt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója, aki együttműködési szerződést írta alá az entitás rendőrfőnökével. A megállapodás szerint a terrorizmus elleni harc érdekében megerősítik a boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége és a TEK közötti információcserét és együttműködést.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak. Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amivel vádolják. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései nem jogérvényesek – tette hozzá.
A boszniai ügyészség a múlt héten a maximálisan kiszabható, ötévi börtönbüntetést kérte Dodikra, aki az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy ha bűnösnek találják, nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből, valamint ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Dodik február 17-én Budapesten találkozott Orbán Viktorral, aki ezt követően a közösségi oldalán azt írta: Magyarország stabilitást akar a Balkánon, és Dodik a Szerb Köztársaság stabilitásáért és fejlődésért harcolva ehhez járul hozzá.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
Sokak félelme szerint Oroszország néhány éven belül képes lehet arra, hogy támadást indítson egy másik európai ország, akár egy NATO-tagállam ellen. Ez attól is függ, hogy Ukrajna meddig állja a sarat.
Az érintett anyák már at idén júliusban megszerzett jövedelmük után is szja-t kötelesek fizetni.
Székekkel, lapátokkal felszerelkezett férfiak törtek be egy diszkóba, ahol törtek-zúztak.
A Tisza Párt elnöke szerint egyebek mellett azt várnák a választók, hogy ne Orbán oligarchái repkedjenek magángépeken, hanem „a magyar emberek tudjanak működő vonatokon és járható utakon közlekedni”.
