„Az életem a háború, a harcokban nevelkedtem és a fegyverek nyelvén értek” – vallja Szultani Makenga, a kongói M23 lázadó csoport vezetője. A háborús bűnökkel vádolt, 51 éves Makenga gyakran jár pásztorbottal, jelezve, hogy állattartó törzsből származik, de egyben azt is, hogy a nyájától, azaz a a katonáitól megköveteli a rendet és a fegyelmet. Ezért is ragadt rá az afande – azaz vezér – név, újabban pedig csak tábornoknak szólítják, amit azzal is kiérdemelhetett, hogy az M23 az utóbbi hetekben jelentős területeket foglalt el a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén.
Etnikai ellentétekre hivatkozva és nyersanyagokra vadászva Ruanda és az általa támogatott milíciák offenzívát indítottak Kelet-Kongó nagyvárosának elfoglalására.
Az akkor még Zaire-nak hívott hatalmas ország keleti régiójában, a ruandai és az ugandai határhoz közeli Masisi városkában 1973 karácsonyán született, keresztény tuszi etnikumhoz tartozó családban. Dús esőerdők által borított dombok között cseperedett fel, majd
17 évesen kimaradt az iskolából, és úgy döntött, Ugandába megy csavarogni.
Ám hamar beszippantotta a rideg valóság, és 1990-ben csatlakozott az Uganda által támogatott Ruandai Hazafias Fronthoz (RPF), amely harcot vívott a tuszik jogaiért, a több százezer menekült visszatéréséért, és nagyobb beleszólást követelt a hutu többség által irányított ruandai kormányzásba. Félévnyi kiképzés után már bozótharcokban találta magát.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.