Orbán tényleg bejelentette a jogállamiság helyreállítását és a korrupció megszüntetését? Csak a kezét figyeljék!

6 perc

2025.03.10. 15:10

Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó eseményen mondott egy hosszú beszédet, amelyben négy mondatot szánt az uniós forrásoknak. Ebből a négy mondatból kettő ugyanaz volt, de egyik mondat sem tartalmazott például összegeket. Ezt mondta a miniszterelnök:

„És végezetül az európai uniós pénzek jönni fognak, most is jönnek. Jönnek az európai uniós agrárpénzek is, és jönnek az európai uniós kohéziós források is, jönni fognak a következő időszakban is. Megvannak azok a pontok, amelyeknél majd meg kell küzdenünk egy-egy újabb tranchnak vagy egy újabb összegnek a lehívásáért, de ezeket a pontokat ismerjük, időben tudjuk, mikor következnek be, és a tárgyalási pozícióink ki vannak alakítva. Tehát az európai uniós források minden fillérjéhez hozzá fogunk férni, úgy, ahogyan ez ma is van, mert ma is folyamatosan érkeznek európai uniós források mind a kohéziós alapból, mind pedig az európai közös agrárpolitikának a következtében.”

Orbán: Lesz egy együttműködési csomag az USA és Magyarország között, ami miatt kevésbé fog fájni a vámháború

Új szereplők és új szerepkörök mutatkoztak be a magyar gazdaság hagyományos évnyitóján, ahol az is kérdés: milyen patronokat tartogat még a kormány az után, hogy Orbán Viktor már februári évértékelőjében elkezdte az osztogatási programot. Élő közvetítésünk a gazdasági évnyitóról.

Ha szétszálazzuk ezeket a kijelentéseket, akkor azért egy ígéret szerepel bennük, mégpedig az, hogy „az európai uniós források minden fillérjéhez hozzá fogunk férni”, mert a kormánynak a pénzek hozzáférése érdekében tárgyalási pozíciói vannak.

Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem jut hozzá az őt megillető EU-s pénzekhez teljes mértékben. Hogy átlássuk a helyzetet, vegyük sorra a tételeket:

1. A hétéves költségvetés Magyarország feliratú borítékjában közel 22 milliárd euró van. Ebből 10,2 milliárdot 2023 végén az igazságügy függetlenségének helyreállítása miatt felszabadított az Európai Bizottság. A korrupcióellenes keret hiányosságai miatt három kohéziós alap 55 százalékát, 6,3 milliárd eurót zároltak. Ebből tavaly év végén elveszett 1 milliárd euró, mert nem sikerült a forrást felhasználni és a tárgyévtől számított két év után erre nincs lehetőség. Ez minden évben megtörténik, hacsak fel nem szabadítják a pénzt. Egy évvel ezelőtt felszabadult további 2 milliárd euró, az oktatás szabadságához és a nemek egyenlőségéhez kapcsolódó tematikus feljogosító feltételek teljesülése miatt. Összesen körülbelül további 2,5 milliárd euró van zárolva a menekültügyi szabályozás hiányosságai, az LMBTQ-közösséggel való bánásmód és az akadémiai szabadság nem orvosolt problémái miatt.

2. A koronavírus utáni helyreállítási alapból 10,4 milliárd euró illeti Magyarországot, ebből 3,9 milliárd hitel, 6,5 milliárd pedig vissza nem térítendő támogatás. Ezt a pénzt szintén a jogállamisági eljárás blokkolja. A forrásokat 2026 augusztusának végéig lehet felhasználni, utána elvesznek. A pénzből 920 millió eurót már kifizetett az Európai Bizottság előlegként, azt nem érinti a tiltás.

3. A mezőgazdasági forrásokból 8,6 milliárd euró illeti Magyarországot, ez az egyetlen forrás, amelyet nem terhel semmilyen korlátozás.

4. A pénzügyekhez tartozik, hogy az Európai Bizottság tavaly júniusban egyszeri 200 millió és napi 1 millió euró büntetéssel sújtotta Magyarországot, mert nincs hatályban EU-konform menekültügyi szabályozás. Itt összesen már 400 millió euró a büntetés, amelynek nagy részét levonták a soron következő esedékes kifizetésekből.

Amikor tehát Orbán arról beszél, hogy jönnek a kohéziós források és az agrárpénzek, akkor két olyan – a fenti összesítésben is szereplő – kifizetésről beszél, amelyeket nem, vagy csak részben terhel korlátozás.

Aggasztó ugyanakkor, hogy nem említi a helyreállítási forrásokat, amelynek elköltésére már valóban nagyon kevés idő van.