Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
A magyar kormányfő gyakran magára marad az EU-ban, főleg az orosz invázió óta. Rajta kívül alapvetően senki sem akarja megtorpedózni a Kijevnek nyújtott segítséget, és akkor sem áll mellé senki sem, amikor a szankciók feloldását sürgeti – foglalja össze a helyzetet budapesti hírmagyarázatában Simon Zoltán.
Miután az ideológiai szövetséges, Donald Trump újból beköltözött a Fehér Házba, a magyar politikus az remélhette, hogy megnő befolyása az európai ügyekben. Valójában azonban minden eddiginél jobban elszigetelt, mivel az amerikai elnök gyengíti a transzatlanti szövetséget, ez pedig arra készteti az öreg kontinens nemzeteit, hogy zárják soraikat.
Amióta a Fidesz 2010-ben másodszor is hatalomra került, Magyarország elhatárolta magát Brüsszeltől. Lebontott egy sor féket és ellensúlyt, a nyugati civilizáció hanyatlását szajkózza, és szoros kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, valamint Kínával.
Az ukránoknak szánt pénzügyi és katonai támogatásba, illetve a Moszkva-ellenes megtorló intézkedésekbe csak úgy ment bele, hogy engedményeket csikart ki a többiekből. Azt hangoztatja, hogy a Kreml nem jelent fegyveres fenyegetést az EU számára. A háborút két szláv nemzet viszályának minősíti, szerinte a pénz és a hadfelszerelések szállítása meghosszabbítja a harcokat.
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Az Oktatói Hálózat is tiltakozik.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
A közgazdász-akadémikus szerint a fő hatalmi centrumokat világszerte fokozatosan eluralja az illiberalizmus.