„Teljes abszurdum” a drogügyi Alaptörvény-módosítás: szigorításnak nem lehet nevezni, de megoszt és provokál
Nehezen érthető, mit akar elérni a kormány a legújabb Alaptörvény-módosítással. Attól, hogy beleírják, hogy a drog rossz, a probléma nem oldódik meg. A kábítószer teljes tiltásának beleírása legfeljebb csak politikai termékként eladható. A szakértő szerint a szigorításra hivatkozva csak annyira lehet ellehetetleníteni egy jövőbeni drogliberalizációt, amennyire a fájdalomcsillapítókat betiltani.
„Ha együttműködnek, nagyon gyorsan fogunk végezni, és tovább szórakozhatnak, önökön fog múlni” – egy videó szerint a rendőrök néhány napja ezzel a szöveggel indítottak drograzziát egy szórakozóhelynyi fiatal ellen.
Nem ez volt az egyetlen buli a múlt hétvégén, amit hasonló akció szakított félbe. A DELTA program keretében a napokban csak Pest megyében 150 rendőr csapott le 36 helyszínen, mintegy bizonyítva: most aztán tényleg komolyan veszi a kormány a drogellenes intézkedéseket. Olyannyira, hogy – ha már 2020-ra nem sikerült drogmentes hellyé varázsolni az országot – a miniszterelnöki intelmek és a kormánybiztosi kinevezés után kedd éjjel megérkezett a beharangozott Alaptörvény-módosítás is.
Eszerint a gránitszilárdságú alkotmány a következő bekezdéssel egészül ki: „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”
A szövegben, mint mindig, az indoklás is szerepel: eszerint a kormány azért helyezné be a fenti mondatot az Alaptörvénybe, mert a kábítószerek előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése súlyos társadalmi és egészségügyi következményekkel jár. Kiemelik azt is, hogy a drogfüggőség családokat, közösségeket és a nemzet egészét is sújtja, a kábítószerek elterjedése pedig növeli a bűnözést, gyengíti a társadalmi kohéziót és aláássa a munkaképes lakosság egészségét.
Az Alaptörvény módosítása így erősíti
az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett.
A fenti kijelentéssel nem az az egyetlen probléma, hogy a közbiztonság és az egészséges életmód védelmét a kormány más módon is támogathatná, például az alkoholfogyasztás visszaszorításával, annak népszerűsítése helyett. A módosítás más alapvető kérdéseket is felvet, a többi közt, hogy pontosan mi számít a kábítószer népszerűsítésének, vagy mi lesz innentől kezdve az iskolai drogprevencióval.
El kell magyarázni, miért ne csinálják
A leendő intézkedésekről korábban Horváth László újonnan kinevezett drogügyi kormánybiztos megosztott néhány részletet. Eszerint teljes vagyonelkobzás, kitiltás és Alaptörvény-módosítás is tervben van. A kormánybiztos a HírTv-ben úgy fogalmazott, akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy közveszélyességi őrizetbe vegyenek valakit, aki éppen kábítószer hatása alatt tudatlan állapotban hever az utcán, vagy pedig őrjöng.
Felvetette azt is, hogy a kábítószer-kereskedők esetében ne csak az ebből szerzett vagyont lehessen elkobozni, hanem a teljeset, hogy meg lehessen fizetni azt a társadalmi kárt, amit okoztak. Horváth László ezen kívül egy olyan intézkedést is elképzelhetőnek tart, hogy a közösség védelme érdekében távol lehessen tartani egy kereskedőt, így az adott település meghatározott időre ki is tilthatná. Ezekkel kapcsolatban hamarosan törvénymódosítások is várhatók, erről már Gulyás Gergely beszélt a csütörtöki kormányinfón.
Ehhez képest némileg meglepő, hogy a kormánybiztos engedékenyebb a fogyasztókkal szemben. Legalábbis Gyöngyösön arról beszélt, hogy míg a drogterjesztőknek és a drogkereskedőknek nincs kegyelem, a fogyasztóknak felajánlják az esélyt az újrakezdésre.
Ebből még úgy is tűnhetne, hogy bármilyen szigort is lenget be az Alaptörvény legújabb (a jegyzőkönyv kedvéért álljon itt, hogy a 15.) módosítása, az elterelésről és a prevencióról azért nem mondott le a kabinet.