Nem tudnak róla, hogy elindult volna. Semmi érdemi nem történt. Nincs jele a működésnek. Ennyit tudtak mondani különböző ágazati forrásaink, amikor az Élelmiszermentő Központ működéséről kérdeztük őket. Február elején lesz három éve, hogy felállította az ÉMK-t a kormány az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés ürügyén, egy, a parlamenten lóhalálában végigvert törvénnyel, amit a kiskereskedelmi adó emelésével is megspékeltek. A törvény a legnagyobb, évi 100 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat érintette, akiket élelmiszermentési tervek kidolgozására és élelmiszermentési felelősök kinevezésére is köteleztek.
Az ÉMK olyan feladatot kapott – a kereskedők által kötelezően jótékony célra felajánlott lejárati időhöz közeledő élelmiszertermékek rászorulókhoz juttatásának koordinációját – ami az érintett kiskerláncoknál hellyel-közzel addig is gyakorlat volt, és amit már évek óta hatékonyan végeznek különböző jótékonysági szervezetek. Olyanok, mint például a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely a napokban tette közzé, tavalyi tevékenységének mérlegét: 10 359 tonna (több mint 10,3 millió kilogramm) lejárat közeli vagy csomagolási hibás élelmiszert mentett meg, és juttatott el 245 ezer nélkülöző embernek 2024-ben.
A dedikáltan erre a célra felállított állami társaságtól eközben három év alatt pár száz doboznyi, különböző cégek által adományozott élelmiszer rászorulóknak továbbadására tellett, miközben több milliárd forintot költöttek el beszerzésekre és működésre.
Mennyit is?
A magyar költségvetési és zárszámadási törvényekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) alá besorolt ÉMK alapítása évében, 2022-ben tűnt fel először a következő sor: ‘Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások’. Erről korábban maga a Nébih ismerte el a HVG kérdésére, hogy az ÉMK működésére vonatkozik.