Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormányzat régóta igyekszik szabályozni a külföldi élelmiszerláncokat, hogy a hazai szereplőket jobb helyzetbe hozza. A parlament oldalán ma pedig megjelent egy törvényjavaslat, ami komoly kötelezettséget rak az érintettek nyakába. Az intézkedés ürügye az élelmiszerpazarlás világméretű problémája, ami a benyújtó Agrárminisztérium szerint még a klímaváltozásra is hatással van.
A szigorításról elsőként a Telex írt, de most már a részleteket is tudni „az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról”.
Ahogy a dokumentumban olvasható, a javaslattal a kormány elsődlegesen az élelmiszerpazarlást igyekszik megelőzni.
A megelőzésnek elsődlegesen a probléma gyökerére kell fókuszálnia, ami az élelmiszer-felesleg keletkezésének megakadályozása az ellátási lánc minden egyes pontján. Amennyiben mégis keletkezik élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számukra és a leginkább értékes hasznosulás a fogyasztható élelmiszerek vonatkozásában az újraelosztás”
– indokolják.
A szaktárca szerint mindez kettős célt szolgál, a szegénység elleni küzdelem mellett a megsemmisítésre fordítandó energiát és költségeket is jelentősen mérsékeli.
De miről is van pontosan szó?
A javaslat előírja, hogy a lánc ajánlja fel karitatív célokra azokat a termékeket, amiknek a lejárati idejéből már csak 48 óra van hátra. Ezeket az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (ÉMK) kell felajánlani. Az ÉMK az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság, melynek üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja – olvasható a javaslatban.
Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását, nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra, illetve többek között élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez.
A javaslat a 100 milliárd nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi láncokat érinti, vagyis a Telex szerint a javaslat az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Penny Marketet, a Spart, illetve a Tescot hozhatja nehéz helyzetbe. Ugyan a magyar cégek is érintettek lehetnének a napi fogyasztási cikkek magas forgalma miatt, azonban miután a CBA, a Reál vagy a Coop évek óta franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, elkerülhetik a szabályozást.
Van bírság és adóemelés is
A törvényjavaslat szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szabhat ki. A javaslat ezenkívül a kiskereskedelmi adó növelését is tartalmazza, a korábbi 2,5 százalék helyett 2,7-et.
A javaslat jövő február 1-jén léphet hatályba.
