#élelmiszer-pazarlás

A kulisszák mögött: így működik a fenntartható vendéglátás valójában

A vendéglátás és a közétkeztetés világa az elmúlt években alapjaiban alakult át. Az infláció, az ellátási láncok akadozása, az energiaárak emelkedése és a munkaerőhiány egyaránt arra kényszerítette a szektort, hogy újragondolja működését. A fókusz ma már nem csupán a minőségi alapanyagokon vagy a kreatív konyhai megoldásokon van, hanem azon is, hogyan lehet stabilan, kiszámíthatóan és fenntarthatóan működtetni egy konyhát – legyen szó egy étteremről vagy több ezer adagot ellátó közétkeztetésről.




Szép lassan megváltozik a boltok kínálata

A fenntarthatóság és az arra való törekvés ma már életünk minden területét átszövi, és talán már azt is sokan belátják, hogy a hétköznapokban a saját mikrokörnyezetünkben is sokat tudunk tenni érte. Ugyanakkor fontos szempont, hogy azokon a helyeken, ahol vásárolunk – azért, hogy egyre fenntarthatóbb háztartást vezessünk – maguk is kínáljanak több opciót erre.




10 milliárd felett az állami élelmiszermentés költségei, érdemi eredmény nincs, de Tiborcznak már jutott falat

Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.







Elveheti az állam, ami más tulajdona – több sebből vérzik az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslat

Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. Lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs, a rövid lejáratú idejű termékek beszállítói pedig akár hátrányba is kerülhetnek.