Kompetenciamérésen a kormány: uniós összevetésben nagyon csúnyák a magyar oktatás színvonalát jelző mutatók

Szimbolikus politizálásban erős, szakpolitikában gyenge az Orbán Viktor vezette kormány. Örökös harci lázban Brüsszelt fenyegetni könnyebb, mint az egészségügyet vagy az oktatást európai színvonalra felhozni. Márpedig Magyarország sorsa leginkább azon múlik, hogy kapnak-e a gyermekek és a fiatalok minőségi oktatást. Egy szuverén kormánynak ez elsőrendű feladatot kellene hogy jelentsen, ez ugyanis nemzeti hatáskör, igazán e területeken lehet lemérni, hogy jól sáfárkodnak-e a hatalom birtokosai a választóktól kapott megbízással.

Az oktatási folyamatokat ráadásul jól lehet adatolni is, így pontosan látható, hova vezet egy adott oktatáspolitika. Magyarországon az látszik, hogy Orbán Viktor a lovak közé dobta a gyeplőt, a Brüsszellel folytatott háborúja mellett sem kedve, sem energiája nincs ezzel a területtel foglalkozni. Míg az általa leszólt nyugati hatalmak tudják, hogy egy ország jólétének, gazdasági növekedésének meghatározó tényezője az oktatás minősége, Orbán megelégszik azzal, ha az akkugyáraknak elég betanított munkást tud adni.

A Társadalmi riport legújabb kötetében Varga Júlia felhívja a figyelmet arra, hogy „ha a közepes jövedelmű országok ki akarnak kerülni a közepes jövedelem csapdájából”, akkor

az egyik legfontosabb teendőjük az oktatás és azon keresztül a humán tőke minőségének a javítása.

Ezt az unióban felismerték, és számszerű célértékeket fogalmaztak meg a fiatal népesség végzettségével kapcsolatban. Ezzel azt akarják ösztönözni, hogy csökkenjen az aluliskolázottak, és nőjön a felsőfokú végzettségűek hányada.

A korai iskolaelhagyók arányát az EU stratégiai dokumentumai szerint 2020-ra 10, 2030-ra pedig 9 százalékra kellett volna, illetve kellene csökkenteni. A korai iskolaelhagyók a fiataloknak azt a csoportját jelentik, akiknek 18–24 éves korukban csak általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem az iskolarendszeren belüli, sem azon kívüli képzésben. Ők a jövőben a munkaerőpiac vesztesei lesznek, nem jutnak megfelelő álláshoz, és alacsony tudásszintjük miatt további képzésekben sem tudnak részt venni. Éppen ezért nem lesznek képesek a munkaerőpiacon olyan álláshelyekre jelentkezni, amelyek új tudást igényelnének.

Magyarország az egyetlen ország a németek mellett, ahol az elmúlt évtizedben romlott ennek a mutatónak az értéke.