„Béke van még, de végletesen alá van aknázva”

„Élelmiszer-utalványt kaphatnak a nyugdíjasok ősszel” – dicsekszik a kormány Jókor című ingyenes propagandakiadványa, amelyet valamennyi érintett kézhez kap. „A nyugdíjasokat is veszélyeztethetné Ukrajna uniós csatlakozása” – figyelmeztet ugyanez a kiadvány, amely pontokba szedte az időskorúakra leselkedő veszélyeket: csökkenhetnek a jelenlegi nyugdíjak, megszűnhet a 13. havi juttatás, eláraszthatják a boltokat a silány minőségű ukrán élelmiszerek, Ukrajnából átterjedhetnek egyes fertőző betegségek, és megugorhatnak a bűncselekmények. Aminek így a fele sem igaz. Sőt a másik fele sem.

Hatnak, hetnek.

Nettó ocsmányság. Erre futja.

Egy Európába törekvő ország ellen uszít az a kormány, amelyik éppen kifelé farol onnan. Képzeljük el, hogyan fogadtuk volna, ha az uniós csatlakozás előtt az osztrák kormány azzal szólít fel vétóra, hogy a magyarok eláraszthatják az osztrák piacot silány élelmiszeripari termékekkel, az alacsony bérszínvonal elől Ausztriába menekülő magyarok elvehetik az osztrákok munkáját, a romló higiéniai körülmények miatt átterjedhetnek innen a fertőző betegségek. Évtizedekig nem gyógyuló sebeket ütött volna egy ilyen kampány. Évtizedeseket üt most a magyaré is.

Minél vadabbul szakad el a kormányzati propaganda a valóságtól, annál inkább rászorulnak annak irányítói a kritikus hangok elhallgattatására. A parlamenti kétharmad június 10-én készült ledobni az atombombát a „Magyarország szuverenitását veszélyeztető” szervezetekre, ám a pusztító szerkezet kioldása elmaradt, pedig a törvényjavaslathoz 114 kormánypárti képviselő és Orbán Viktor is a nevét adta, sőt még srófoltak is az eredeti előterjesztésen.

A tavaszi nagytakarítás őszre halasztásának lehetséges okait tárja fel Fókuszban rovatunk, amihez a Magyarország rovat tetszetős példatárat közöl arról, hogyan repedezik a kormánypártok egysége. Bár a beszólogatók még az érted haragszom, nem ellened pózában tetszelegnek, egyre nyilvánvalóbb, hogy körükben elégedetlenség és riadalom érződik. Orbán és jogilag tarthatatlan törvénytervezete azonban most olyan erőbe ütközött, hogy visszavonulót kellett fújnia, bár a Harcosok Klubjának vezetője aligha adja fel ilyen könnyen – vonja le szerzőnk a következtetést.

Másutt is forrnak az indulatok. Kaliforniában felfegyverzett szövetségi ügynökök gyűjtik be a munkahelyekről az illegális bevándorlókat, a tiltakozók ellen Trump elnök a kormányzó jóváhagyása nélkül vetette be a Nemzeti Gárdát. Világuralomra törő techgurukról készített filmes szatírát Jesse Armstrong, a szereplők csak halvány másolatai a mintaként szolgáló Elon Musknak vagy Jeff Bezosnak, mert a valóság előzi a fikciót.

Hollandiában a bevándorlás- és muszlimellenes Geert Wilders kiléptette pártját a kormányzó koalícióból, egyebek mellett azért, mert partnerei nem akarják kitoloncolni az országból a szíriai menekülteket. Lengyelországban egy egykori bokszoló, neonácik és bűnözők közé vegyült utcai harcos, lakásspekuláns történész nyerte meg az elnökválasztást, akivel szemben az a vád is felmerült, hogy prostikat futtatott; a választók több mint fele mégis benne bízik, hogy megvédi őket a brüsszeli bürokratáktól.

A főbb hatalmi centrumokat, az Egyesült Államokat, Kínát és az Európai Uniót egyaránt a populizmus és az illiberalizmus járja át, a politikusok nem vonhatják ki magukat a közvélemény nyomása alól – ad tudományos hátteret Csaba László akadémikus a Gazdaság rovatban.

„A felelőtlen, vak és tudatlan politizálás” számtalan változatát rögzítette Spiró György is a könyvhéten megjelenő, Padmaly című regényében. Az író a modern Magyarország végnapjaiból tekint vissza a Táncsics család „észbontó” életének döbbenetes fordulataira. „Béke van még, de végletesen alá van aknázva” – mondja, hozzátéve: „Budapest léte még soha nem volt ekkora veszélyben.” Tegyük hozzá: azok is veszélyeztetettek, akik eddig megúszták a tavaszi agytakarítást.