Ágyúöntő kerestetik: az állam túlad a gondosan építgetett hadiipari portfóliójának nagy részén, és ehhez egyetlen hazai piaci szereplőt jelölt ki, a 4iG-t, amely egy jelenleg még erősen veszteséges, de hatalmas potenciállal rendelkező ágazatba vásárolja be magát. Az üzlet csak exporttal lehet nyereséges, ami nemzetközi próbatétel elé állítja az új tulajt. Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral, és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Lassan már egy évtizede, hogy a harmadik Orbán-kormány hozott két stratégiai döntést: jóval az európai fegyverkezés érdemi megindulása előtt kezdett haderőfejlesztésbe, és ehhez a magyarországi védelmi ipar kiépítésének útján indult el. Mostanra hadiipari gyárak és vegyesvállalatok bokrétája nőtt ki a ráöntött közpénzből, de mint egy mesterségesen felpumpált, nulla háttérrel rendelkező ágazatnál az lenni szokott, a kísérlet nem ment gördülékenyen.
A kezdeti tervek 2026-ra ígérték a „honvédség képességfejlesztésének” céldátumát, ma már inkább csak az ezt elősegítő hadiipar érdemi beindulását várják a jövő évtől. Addigra azonban magánszereplők lesznek az ágazat meghatározó irányítói.
A napokban aláírt előzetes megállapodás alapján a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kilenc legfontosabb, potenciálisan exportképes vállalatát két lépcsőben privatizálja részlegesen. Áthelyezi őket az újonnan létrehozandó N7 Defence Zrt.-be, amelyben a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) 75 százalék tulajdonrész plusz egy szavazatnyi részesedést vesz, várhatóan 74,5 és 82,8 milliárd forint közti összegért. Az állami N7-nél marad a kritikus infrastruktúra, vagyis az ingatlanok és a gyárak, amelyek használatáért az új tulaj bérleti díjat fizet.
A vegyesvállalatoknál a tranzakció jóváhagyásához még szükség lesz a külföldi partnerek beleegyezésére, és ha ez megtörténik, akkor a 4iG-nek minősített többsége lesz az N7 Defence-ben. Így egymaga is módosíthatja a társasági szerződést, dönthet átalakulásról, kiválásról, üzletrészek átruházásáról, hacsak valamilyen különleges záradékkal nem látják el a megállapodást.
Az augusztus–szeptember körül esedékes tranzakcióról már jó ideje keringenek sajtóinformációk a Telex jóvoltából, ám a végső konstrukció az utolsó pillanatig kérdéses volt – állítják a kontraktus aláírói. A 4iG a saját interpretációja szerint a fantáziát kereste az üzletben, míg az állam a szükséges biztosítékokat. Felmerült a holding több cégének átvétele, illetve más részarány is.
A kormányzat kereste meg a 4iG-t – mesélte Jászai Gellért elnök egy háttérbeszélgetésen –, ám a tőzsdei cég csak úgy volt hajlandó elfogadni az ajánlatot, ha döntő többséget kap a működtetésben.
Ez a magáncég szempontjából jogos igény, az állam részéről viszont minimum szemléletváltást jelent. Szabados Richárd, az N7-ért felelős NGM-államtitkár pedig arról beszélt, hogy a – szerződéstervezet szerint visszavehető – infrastruktúrát és az egyötöd alatti „stratégiai” befolyást azért tartják meg, hogy rálássanak a szektorra, és esetlegesen profitáljanak belőle. Az érintett vállalatok eszközértékét a HVG 200 milliárd forint körülire teszi, az értékbecsléseket elvégző NGM szerint azonban ez optimista számítás, náluk 60 milliárddal kevesebb jött ki.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
