Különösebb hírverés nélkül alakítja át drasztikusan a kártyakínálatát több magyarországi bank. Rosszul egyik ügyfél sem járhat emiatt, de jól sem feltétlenül fog, és némi macerával is számolni kell.
Közvetve a bolygót is élhetőbbé teszi egy apró lépéssel a Magnet Bank azzal, hogy július 1-jétől, három éven át lecseréli a bankkártyáit – lepett meg a változtatás költségtakarékossági szempontokon túlmutató indokával a pénzintézet. Bár kitart tíz éve bevált partnere, a Mastercard mellett, ezentúl csak egyféle lakossági és vállalati kártyát bocsát ki zöld, illetve kék színben.
A Magnet által a minap megvásárolt Polgári Bank ügyfelei pillanatnyilag az MBH Bank kártyáit használják; ők a szerzemény beolvasztása után kapnak hamarosan újat. A leendő plasztikok előlapján levélerezet lesz, környezetbarát mivoltukat demonstrálva. Lézergravírozással készülnek, dombornyomás nem lesz rajtuk, a tulajdonos neve, a kártya száma, lejárata és háromjegyű biztonsági (CVC) kódja pedig a hátlapra kerül. A dombornyomást talán egyesek hiányolják majd, mert a kártya presztízsét kapcsolják hozzá, de arra csak a múltban volt szükség, praktikus okokból. Amíg ugyanis a kártyaelfogadás nem elektronikusan zajlott, a lehúzóban az adatokat a domborulatok nyomták rá az indigós papírra, ahonnan utóbb kontrollálható volt a tranzakció.
A jelek szerint nem egyedi az efféle változtatás, bár a pénzintézetek nem verik nagy dobra a kártyarendszerük átalakítását, és főleg nem fedik fel annak üzleti okait. A tét nem kicsi: Magyarországon több mint tízmillió bankkártya van forgalomban, amelyek 90 százaléka a lakosságé. A forgalmuk sem csekély: az MNB adatai szerint 2025 első negyedévében a hazai kibocsátású kártyákkal négyezermilliárd forint felett vásároltak itthon és kétezermilliárd feletti összeget vettek fel velük készpénzben, külföldön pedig több mint ezermilliárdnyit költöttek velük.
Magyarországon alapvetően két kártyatársaság verseng egymással, a Mastercard és a Visa; a kártyák túlnyomó többsége pillanatnyilag az előbbi logóját viseli.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
