Egy valódi arisztokrata sarj már biztosan csalódott az Orbán-kormány műemlékkezelése miatt. A tatai kastély Ausztráliában élő örököse, Francesca Esterházy-Blackwell a HVG érdeklődésére azt mondta: amikor családi örökségükkel járultak hozzá a múzeum kiállításához,
álmában sem gondolta volna, hogy a magyar állam utóbb magánkézbe adja a tatai Esterházy-kastélyt és a teljes berendezését.
Blackwell arról is beszámolt, hogy a múlt heti bejelentés óta számos aggódó lakos kereste meg, de a családja soha nem fontolgatta, hogy pályázzanak az ingatlanra, mivel nincsenek abban a helyzetben, hogy azt megtegyék. Mint mondta, nem akarja előre megítélni az új tulajdonost (aki egyébként az ország hatodik leggazdagabb üzletembere, Szíjj László), de csak remélni tudja, hogy becsületesek a szándékai, és figyelembe veszi a tataiak érdekeit. Ebben a reményben az ország immár kilenc településén osztoznak azok, akik aggódnak a közvagyon és a nemzeti kulturális értékek sorsáért.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége ugyanis tavaly felhatalmazta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy egy személyben döntsön 47 történelmi műemlék magánkézbe adásáról, és ez két fordulóban 9 kastély esetében már meg is történt (ábránkat lásd alább), legutóbb július elején. Bár a jogszabályt még a sokszor lojális Alkotmánybíróság is szigorította, hogy a kastélyosztogatás ne tűnjön puszta ajándékozásnak, még
a törvény is teljes titoktartást ír elő az új tulajdonosok számára a tudomásukra jutott információkról.
Holott a műemlékkezelésnek ez a privatizált formája egyetlen esetben lehetne biztató: ha minden a legnagyobb nyilvánosság mellett és a helyiek bevonásával történne. A kormány azonban csak akkor fordított figyelmet a kommunikációra, amikor – többségében uniós forrásból és a hozzá közel álló vállalkozók kivitelezésében – felújította a kastélyokat; akkor ugyanis a kormány műemlékvédelmi eredményeit 282 millió forintból hirdethette a szokásos céges kör, a milliárdos Balásy Gyula vállalkozásai.
