Változtatnál? Mesélj új mesét

Mesemondó- és hallgató lények vagyunk, az okok egészen az evolúciónkig vezethetőek vissza. De mi köze ennek a viselkedéstudományhoz és a céges működéshez? Miért különösen fontos a történetmesélő tudás ebben az időszakban, amikor változást változás követ? 

Változtatnál? Mesélj új mesét

Még az egyetemen tanultam a Heider & Simmel-féle 1944-es kísérletről, ahol különböző geometriai formák (háromszög, kör, négyzet) mozgását mutatták be embereknek egy animáción. Bármilyen abszurdnak is hangzik, a nézők minden esetben, automatikusan történeteket alkottak róluk, pl. „a nagy háromszög terrorizálja a kis kört, de jön a kisebb háromszög, hogy megmentse”. A kísérlet jól igazolta azt, hogy az agyunk igazi narratívagyártó gépezet – a legkisebb benyomásokból is történetet formál.

Heider Simmel Experiment: The Science of Seeing Patterns in Randomness – You Can’t Miss This Video!

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

És hogy ez miért van így? Az evolúciós és kognitív pszichológia szerint azért, hogy a történeteken keresztül saját keretrendszerbe helyezzük a körülöttünk lévő világot: ok-okozati összefüggéseket, különböző karakterű és motivációjú szereplőket és potenciális kimeneteleket gyártsunk gondolatban, hogy ezzel is csökkentsük a bizonytalanságot és növeljük a saját kontroll érzetünket. Ezen kívül a történetmesélés evolúciósan és fejlődéslélektanilag is elősegíti a nézőpontváltás, az empátia és az együttműködés képességét, amik segítik az ember beilleszkedését a közösségekbe.

A hős útja, a változás kulcsa

Értjük most már, hogy a történetek nem csak szórakoztatnak, hanem szinte elemi szükségletünket elégítik ki. De milyen szerepet játszanak a változásban? Talán mindezek után nem meglepő, ha úgy fogalmazok: minden változás egyben egy meglévő narratíva cseréje is. A kiinduló állapotban volt egy kialakult történetünk arról, hogyan tudjuk leírni magunkat és a körülöttünk lévő világot. Ahhoz hogy ezt a környezetet, vagy benne magunkat megváltoztassuk, ehhez a történethez is hozzá kell nyúlni.

A történetmesélés régi hagyományait felidézve, a világ egyik legismertebb története, Homérosz Odüsszeia-története is értelmezhető transzformációs narratívaként. Joseph Campbell amerikai mitológuskutató az Odüsszeiát klasszikus hero’s journey („hős útja”) példaként írja le, ahol Odüsszeusz a háborúból hazatérve új emberként, új tudással, új identitással tér vissza, amit a közössége javára fordít. Valami ilyesmi a vezetői és a szervezeti transzformációk célja is, nem?