Kongó Afrika „legsötétebb, legmélyebb bugyra, ahol 35 éven át ádáz háború dúlt, és 9 millió ember vesztette életét, de én megállítottam a vérontást” – fogalmazott a múlt héten a béketeremtőként nem először dicsekvő Donald Trump amerikai elnök. A kijelentése csak részben igaz, mert egyáltalán nem sikerült lezárnia a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részét sújtó kegyetlen mészárlást.
Kétségtelen, hogy június végén a washingtoni Fehér Házban a két fő ellenlábas, Kongó és Ruanda külügyminiszterei Trump jelenlétében írták alá a béke felé vezető megállapodást. De
az öldöklés folytatódott,
és az augusztusi határidőig nem sikerült tető alá hozni semmilyen rendezési tervet. A kongói kormány és a Ruanda által támogatott M23 lázadó csoport között katari közvetítéssel júliusban megkötött tűzszünetnek sem sikerült érvényt szerezni, és a felek alighanem hiába találkoztak újra a múlt héten Dohában.
A brutális gyilkolás, a kínzások, a tömeges nemi erőszak és a szabadrablás még inkább fokozódott. ENSZ-szakértők „horrorisztikusnak” nevezték a tömeges szexuális erőszakot, az áldozatok 40 százaléka gyermek. Kongó keleti részén anarchiához közeli állapotok uralkodnak, több mint száz fegyveres csoport igyekszik megvetni a lábát és kizsákmányolni a terület ásványi lelőhelyeit.
