Nyugati, de Keletre tart: hogy áll az e-autók térhódítása? Mi okozhat bajt?

Vegyes kép rajzolódik ki a világ egyes országaiban az elektromos autók eladásairól. Van, ahol támogatják az átállást, máshol szinte köteleznek rá. A ritkaföldfémek mindenhol galibát okozhatnak.

Világviszonylatban 25 százalékkal nőtt egy év alatt az újonnan értékesített elektromos autók száma. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tavalyi adatai alapján az egyetlen év alatt mért 3,5 milliós gyarapodás több, mint ahány elektromos autót 2020-ban összesen eladtak. Ez azt jelenti, hogy tavaly már 17 millió elektromos autót értékesítettek, ami a teljes újautópiac 20 százaléka. Ez csak a globális átlag, messze nem jelenti azt, hogy ötből egy eladott új autó mindenhol villanyhajtású: az egyes régiók teljesítménye igen vegyes. A jelenség mögött nem csak az áll, hogy a szalonba betévedő érdeklődőt hol, melyik hajtásláncról sikerül meggyőzni: a politikai döntések által adott vagy éppen visszavont támogatások aktívan befolyásolhatják, hogy végül mire esik a választás.

Ezzel együtt a hatás globális, az IEA szerint az utóbbi öt évben az elektromos autók terjedése jelentősen átformálta a globális járműparkot. 2024 végén már közel 58 millió elektromos meghajtású autó rótta az utakat. Ez a komplett személyautó-állománynak négy százaléka. Kínában tízből egy autó már elektromos, Európában csak húszból egy.

A 1,5 milliárdos lakosságú kínai húzó piacon tavaly 40 százalékkal ugrott meg az eladott e-autók száma. A villanyhajtású személygépjárművek eladásai a múlt év júliusában már meg is haladták a hagyományos, belső égésű hajtáslánccal szereltekét. Az országban egyre versenyképesebbek tudnak lenni ár tekintetében az elektromos autók, főleg az egy éve indított autóbeszámítási programmal együtt. Érdekesség, hogy az újonnan értékesített plug-in hibrid járművek (PHEV) száma Kínában gyorsabban növekszik, mint a pusztán elektromosoké.

Hozzászólások