„Zelenszkij és egy ukrán kém kérését teljesíthették az ukrán néphez írt levéllel” – jelentette ki Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója, amikor a nyár elején ötven értelmiségi aláírásával az ukrán nép iránt szolidaritást kifejező nyílt levél jelent meg, amelyhez rövid időn belül több mint ötvenezren csatlakoztak.
Ha volt valami közös az akció ötletgazdája, a filozófia szakot végzett, most informatikusként dolgozó Gerzson János és a levél kibocsátói közül Ukrajnába vele tartó társai – Hetényi Zsuzsa műfordító, az ELTE egykori oroszirodalom-professzora, az MTA doktora, valamint Stark Tamás történész, illetve a foglalkozását tekintve látványtervező, a Civil Bázist vezető Horgas Péter – között, az leginkább az, hogy az utóbbi időben mindannyian hátrányt, nyilvános támadást szenvedtek el politikai nézeteik miatt. Mégsem a sérelmi tudat sodorta össze a szervezőket, akik közül korábban többen nem is ismerték egymást. Gerzson hozzáteszi, ő még politikai akciókban sem vett részt korábban: egyszerűen betelt nála a pohár, és – látva a kormány oroszbarát, illetve ukránellenes politikáját – úgy érezte, tennie kell valamit.
Máskor ha egy ügy mellett tiltakozás szerveződik, a koreográfia többnyire az szokott lenni, hogy egy összeszokott csapat tagjai keresik meg egymást, és közösen, néha némi rábeszéléssel aláírják az aktuális deklarációt. Az efféle akciók ritkán képesek túllépni saját hatókörükön.