Rövid időre, életében először a világ leggazdagabb embere volt a 81 éves Larry Ellison, amikor múlt szerdán az Oracle részvénye egyetlen nap alatt 43 százalékot is drágult, ám aztán némiképp visszaesett. A vállalatirányítási és adatbázis-kezelő szoftvereket készítő, valamint felhőszolgáltatást kínáló cégben lévő 41 százalékos részesedése egy csapásra százmilliárd dollárral többet ért, és ezzel néhány órára megelőzte a gazdaglisták élén álló Elon Muskot.
Bloomberg
Az Oracle részvényének árrobbanását az okozta, hogy Safra Catz vezérigazgató bejelentette: az augusztus 31-én zárult negyedévben 455 milliárd dollárra ugrott a lekötött jövőbeni szolgáltatásaik értéke. Ez messze felülmúlta az elemzői várakozásokat. Ennek köszönhetően a felhőszolgáltatásból származó bevétel idén 77 százalékkal, 18 milliárd dollárra nő, s a következő periódusokban a vállalati előrejelzés szerint rendre 32, 71, 114, majd 144 milliárd dollár lesz.
A tempót a mesterséges intelligencia (MI) betanításával és fejlesztésével kapcsolatos megrendelések diktálják. A ChatGPT révén 2022 novemberében az MI forradalmát elindító OpenAI 2027-től öt éven át összesen 300 milliárd dollárért vesz adatközponti számítási kapacitást az Oracle-től. Ez 4,5 gigawattnyi energiát igényel, ami négymillió amerikai otthon áramfogyasztásának felel meg. Ez a szerződés jelzi az MI iránti őrült lelkesedést, és annak kockázatát is, ami sokakat az ezredfordulós dotcomlufira emlékeztet.
Az OpenAI úgy vállalt belátható időn belül évi 60 milliárd dolláros kiadást, hogy jelenleg az éves bevétele ennek legfeljebb a hatoda, és a vezérigazgatója, Sam Altman szerint esély sincs rá, hogy 2029 előtt nyereségessé váljon, s addig még összesen 44 milliárdos mínusszal kell számolnia. A Morgan Stanley úgy kalkulált, hogy az eddigi iparági tervek alapján 2025–2028-ban 2900 milliárd dollárt költenek az MI-t kiszolgálni hivatott adatközpontok felépítésére (a szükséges chipeket és szervereket is beleértve).
